2021-től elérhető otthonfelújítási támogatás, talán az egyik legnagyobb támogatás az elmúlt sok-sok évben, mellyel a családok lakhatását segíti a magyar kormány.
A gyermeket nevelő, vagy váró szülők 2021 januárjától lakásfelújítási támogatást igényelhetnek otthonuk felújítására és korszerűsítésére és ennek a beruházásnak az 50%-kát visszakaphatják a Magyar Államkincstártól. Azaz a munkák teljes költségvetésének a felét, de legfeljebb 3 millió Forintot, a benyújtott és kifizetett számlák alapján utólag lehet visszaigényelni.
A kérelem benyújtásának módja és ideje
A lakásfelújítási támogatási kérelmet a következő módokon lehet benyújtani:
Ügyfélkapus bejelentkezést követően online módon a SZÜF felületén elérhető elektronikus nyomtatvány kitöltésével, a szükséges adatok megadásával és az előírt dokumentumok, valamint nyilatkozatok becsatolásával.
Személyesen bármely kormányablakban szintén a szükséges formanyomtatvány, illetve nyilatkozatok, valamint ez előírt dokumentumok másolatának leadásával.
Postai úton megküldve a szükséges formanyomtatványt, illetve nyilatkozatokat, valamint ez előírt dokumentumok másolatát.
Az otthonfelújítási támogatás 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig vehető igénybe.
Ki igényelheti a támogatást?
A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként- igényelheti.
Az igénylés feltétele, hogy az igénylő/együttes igénylők saját, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket neveljenek háztartásukban és valamennyien legalább egy éve a felújítással érintett lakásban rendelkezzenek lakóhellyel, amelyben együttes tulajdoni hányaduk érje el legalább az 50%-ot.
Lakóhelynek a lakcímet igazoló hatósági igazolványon lakóhelyként feltüntetett cím fogadható el, a tartózkodási hely címén lévő lakás felújítására a támogatás nem vehető igénybe. A fenti – egy éves lakóhelyre vonatkozó – kitétel alól kivételt képez a magzat, illetve az egy évnél nem régebben született gyermek, valamint az az eset, amikor az érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére egy éven belül került sor.
Igénylő lehet az a
nagykorú, cselekvőképes természetes személy, aki magyar állampolgár vagy a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak tekintendő
nagykorú, cselekvőképes természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja.
Támogatás-kalkulátor
Felújítási összeg kalkulátor számlák alapján:
Anyag számla
Ft
Munkadíj számla
Ft
Összes számla: Igényelhető támogatás:
A támogatás összege az otthon felújítására fordított költségeknek legfeljebb az 50%-a lehet, amely azonban nem lehet több 3.000.000,- Ft-nál. Fontos szabály, hogy a Kincstár által kiutalt támogatás összegében a vállalkozási díj és az anyagköltség 50-50%-ban oszlik meg. Tehát a benyújtott kérelemben csatolt számlák között feltétlenül kell lennie vállalkozási díjat és anyagköltséget tartalmazó számlának is.
Mire igényelhető az otthonfelújítási támogatás?
Napelemes rendszer telepítése és cseréje
Tető cseréje, felújítása, szigetelése
A külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbők cseréje vagy felújítása
Az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat
Fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását
Víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje
Égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése
Klímaberendezés beépítése, cseréje
A lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását
Galériaépítés
Belső lépcső kialakítását és cseréjét
Szaniterek beépítését vagy cseréjét
Villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét
Belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását
A lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása
Kerítés építése
Gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása
Terasz, loggia, erkély, előtető építése
Térburkolat készítése, cseréje
Amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül, a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák
Alapozási szerkezet megerősítése
Beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje
Télikert kialakítása
Fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely rendelkezik ilyen helyiséggel
Napkollektoros rendszer telepítése, cseréje
Hány alkalommal vehető igénybe a támogatás?
A támogatás ugyanazon igénylő által – együttes igénylők esetében is – csak egyetlen alkalommal vehető igénybe. Ha a kérelem elutasításra kerül, akkor a jogszabályban nyitva álló időszakban 2022. december 31-éig az utolsó felújítási számla kiegyenlítését követő 60 napon belül ismételten igényelhető a támogatás.
A napelemes rendszer átlagosan 8-10 év alatt megtérülő beruházás, ami utána profitot termel. Ezzel a támogatással a megtérülési idő még rövidebb lesz, így nem kérdés, hogy Önnek megéri-e napelemes rendszert telepíttetni.
Megújuló energiaforrásnak nevezünk minden olyan energiahordozót, ami annak ellenére, hogy használjuk, emberi léptékkel érzékelve „nem fogy el”, és nem kellenek hozzá évmilliók, hogy újra kialakuljon. Ilyen források a szél, a nap, a víz, a geotermikus energia (földhő) vagy a biomassza (pl. a tüzelőfa). Amellett, hogy ezek az energiaforrások újratermelődnek, alkalmazásukkal jelentősen csökkenthetjük az emberiség károsanyag-kibocsátását.
Mit érdemes tudni a megújuló energiaforrásokról?
Ahhoz, hogy megértsük a megújuló energiaforrás lényegét, először érdemes megnézni, mik az előnyei és a hátrányai a hagyományos fosszilis energiaforrásoknak. A fosszilis energiahordozóknak (kőolaj, földgáz, kőszén, PB-gáz stb.) több millió év kellett ahhoz, hogy növényi vagy állati eredetű maradványokból levegőtől elzárt bomlás eredményeként kialakuljanak. A robbanásszerűen növekvő és technikailag egyre fejlettebb emberiség ezeket az energiaforrásokat pár száz év alatt csaknem teljesen elhasználta.
A hagyományos energiahordozók közül a földgáz az egyik legelterjedtebb. Ezt hatékonyságának (rengeteg hőenergia szabadul fel az égetése során), és jelentős gazdaságpolitikai, energiapolitikai hátszelének köszönheti. Ha azonban a jelenlegi ütemben használjuk tovább a földgázforrásokat, akkor a becslések szerint akár 80-100 év alatt eltűnhet a Földről. És ugyan a fosszilis energiaforrások is „megújulnak” pár millió év alatt, ez a tempó sajnos emberi léptékkel nem értelmezhető.
A másik súlyos probléma a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatban a károsanyag-kibocsátás vagyis az emisszió. A hőerőművekből a légtérbe kerülő nagy mennyiségű kéndioxid, vagy a hagyományos fűtési technológiákkal felszerelt lakóházak szénmonoxid-, nitrogénoxid- vagy metánkibocsátása károsíthatja az épített és a természetes környezetet és az emberi egészséget is veszélybe sodorhatja.
A megújuló energiaforrásokat jelenlegi ismereteink szerint nem tudjuk „elhasználni”, a napenergia, a szél, a víz vagy a földhő emberi léptékkel számítva végtelen mennyiségben áll a rendelkezésünkre, a biomassza pedig költséghatékonyan újratermelhető.
A fosszilis energiaforrások kitermelése, bányászata rendkívül sok munkaerőt és további károsanyag-kibocsátást jelent. A megújuló energiaforrások esetében a készülékek gyártása, előállítása, illetve hulladékkezelése bizonyos károsanyag-kibocsátással jár, de az üzemeltetés során a napelemek, a szélerőművek vagy a vízerőművek, hőszivattyúk egyáltalán nem juttatnak káros anyagokat a légtérbe, a biomassza pedig „szénsemleges”.
Milyen megújuló energiaforrások vannak Magyarországon?
Napenergia
A Nap úgy működik, mint egy biztonságos távolságban lévő atomreaktor. A csillag legfontosabb összetevője a hidrogén (73,5%), a belsejében a magfúzió hatására a hidrogén héliummá alakul, a folyamat során pedig hatalmas mennyiségű energia sugárzik a világűrbe. Ebből az energiasugárzásból a Föld alig tízmillárdod részt kap. De ez is másodpercenként 174 PW energia. Hogy érzékeljük az arányokat: óránként több napenergiát kap a Föld, mint amennyi a bolygó teljes lakosságának éves energiaigénye!
A napenergiát használhatjuk passzívan és aktívan. A passzív módszert évezredek óta alkalmazzák és tökéletesítik az építészetben, mezőgazdaságban. Például a tervezésénél úgy tájolják az épületet, hogy minél több napfény jusson a lakótérbe, és különböző fényáteresztő módszerekkel (üveg, fólia stb.) az üvegházhatást kihasználva becsapdázzák a napenergiát.
Az utóbbi évtizedekben a jelentős technikai innovációknak köszönhetően egyre hatékonyabbak lettek a napenergia felhasználásának aktív módszerei, ilyenek a napkollektor, a napelem vagy a naphőerőmű.
A napkollektor összegyűjti, tárolja és továbbadja a napenergiát (pl. melegvíz-ellátásra alkalmas), azonban kevéssé hatékony és a megtérülési ideje is hosszú. A naphőerőmű a napkollektorhoz hasonlóan összegyűjti a napenergiát, ami felmelegíti a csőrendszerben vagy tárolóban található folyadékot, gőzt vagy gázt fejleszt, és turbinák segítségével áramot termel.
Ha a saját házunk megújuló energiaellátását tervezzük, akkor mindenképp érdemes napelemben gondolkodnunk. A napelem a napenergiát elektromos egyenárammá alakítja, amit aztán egy inverter segítségével váltóáramként tudunk a háztartásunkban alkalmazni, a többletenergiát pedig akkumulátorban tárolhatjuk.
A napelemrendszerek megtérülési ideje sok mindentől függ: mennyi az adott területen a napsütéses órák száma, milyen tájolású és dőlésszögű a tető, mekkora a háztartás energiaigénye, milyen a telepített rendszer minősége, stb. Épp ezért elengedhetetlen a gondos tervezés! Keressen minket bizalommal, segítünk a tervezésben és a professzionális telepítésben!
A lakossági napelemrendszerek kiépítésére ráadásul folyamatosan írják ki az újabb és újabb pályázatokat, érdemes ezeket is figyelemmel kísérni!
Előnye: ingyen jön az energia, Magyarországon több állami támogatást igénybe lehet venni a telepítés során. Hátránya: időjárásfüggő. Megtérülés: kb. 9 év, de ez sok tényezőtől függ.
Szélenergia
A szél a Föld légrétegét érő egyenetlen napenergia (napsütés) hatására alakul ki. A meleg levegő felszáll és a helyére egy hidegebb légtömeg érkezik. Ebből is láthatjuk, hogy ameddig a Nap süt (illetve nem süt), addig a szélből kinyert energiát sem tudjuk olyan módon elhasználni, ahogy a fosszilis energiaforrásokat. Amikor fúj a szél, a szélerőmű lapátjai mozgásba lendülnek, működni kezd a turbina és egy generátor segítségével forgás közben termeli az áramot. A szélerőművek előnyei közé tartozik a költséghatékony telepítés, a biztonságos üzemeltetés, amelynek során nem jut károsanyag a légtérbe.
Szélerőműveket olyan helyre érdemes telepíteni, ahol a légkörben jelentős hőkülönbségek alakulnak ki, tehát folyamatosan nagy szelekre lehet számítani. Hegyvidéki környezetben vagy jelentős víztömegek (tengerpart) közelében számíthatunk rendszeresen akkora szelekre, hogy érdemes legyen a szélerőmű-rendszer kialakítása. Németországban a teljes áramfogyasztás 20%-át szélenergiával látják el, Magyarországon ez az arány mindössze 1,73%. Ez részben a természeti adottságnak, részben hazánk energiapolitikai helyzetének köszönhető.
Saját háztartásunk energiaigényeit is kielégíthetjük szélenergiával, sőt, a napelem-rendszerhez hasonlóan akkumulátorokban tárolhatjuk a többletenergiát, ám a saját rendszer kiépítése drága, nincs rá rendszeresített állami támogatás, így a megtérülési ideje is elég hosszú.
Előnye: ingyen jön az energia. Hátránya: nehezen kiszámítható, időjárásfüggő. Megtérülési idő: sok.
Biomassza
A biomasszába beletartozik minden növényi vagy állati eredetű hulladék, amiből energiát lehet nyerni. (Pár millió évvel ezelőtt a fosszilis energiahordozók is a „biomassza” részei voltak, csak aztán jött a levegőtől elzárt bomlás, így lett belőlük kőolaj, szén stb.) A növényi eredetű biomasszák származhatnak a hagyományos mezőgazdaság melléktermékeiből (szalma, kukorica, repce, napraforgó, stb.), faipari, erdőgazdálkodási hulladékból (fűrészpor, faapríték), vagy kifejezetten energetikai célból termesztett növényekből (pl. akác, nyárfa, fűzfa, cukorrépa). A fotoszintézisnek köszönhetően a növényi eredetű biomassza újratermelődése folyamatos.
Az állati eredetű biomassza lehet trágya, fehérje, szénhidrát stb. A biomassza közvetlen elégetésével (pl. kazánhoz épített fűtési rendszer) hőenergiát termelhetünk. Ha egy gőzkazánt fűtünk fel a biomasszával, egy turbina és egy generátor segítségével áramot is termelhetünk. Sőt, biogázt és bioüzemanyagot is elő lehet állítani a biomasszából!
Egy átlagos háztartás energiaigényét kiszolgáló automata, biomassza-üzemelésű kazán (pl. pellettel vagyis préselt fűrészporral fűthető kazán) kb. 1-1,8 millió forintba kerül, szabályozással, kiépítéssel kb. 3 millió forint. Újépítésű ház esetén érdemes biomassza-üzemelésű kazánban gondolkozni, hiszen a telepítési költsége nagyságrendileg a gázcirkó-rendszerhez hasonló, az üzemeltetése viszont olcsóbb és összességében megújuló energiaforrásból látjuk el a házunk hőenergia-igényét. Vásárlás és telepítés előtt azonban érdemes körüljárni a tüzelőanyag logisztikáját is: honnan szerezzük be, mennyiért, hol tároljuk, hogy adagoljuk, stb.
Előnye: megújuló energia, földgáznál olcsóbb üzemelés. Az 50%-os állami támogatást pelletkazán vásárlására is igénybe lehet venni. Hátránya: meg kell oldani a tüzelőanyag szakszerű tárolását. Károsanyag-kibocsátás: ugyanannyi szén szabadul fel az égetés során, mint amennyit az adott növény megkötött, így környezetkímélőbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok, „szénsemleges” energiaforrás. Megtérülési ideje egyelőre elég hosszú.
A különböző elven működő hőszivattyúkról már írtunk egy hosszabb bejegyzést. Magyarországon a levegőből hőelvonással energiát nyerő hőszivattyúk a leginkább elterjedtek. A víz-víz hőszivattyú mesterséges tóból, talajvízből, termálvízből nyeri az energiát, a föld-víz elven működő rendszer a felszínközeli kőzetrétegek hőkapacitását aknázza ki (geotermikus energia), míg a geotermális energia esetében a Föld mélyén zajló atommaghasadásos tevékenységből áramló hőenergiát fogjuk munkára. A Magyarország (főleg az Alföld) alatt található vékony földkéregnek köszönhetően hazánk kifejezetten alkalmas a geotermális energia kiaknázására.
A hőszivattyú-rendszerek telepítési költsége igen magas. Az akár 1000 méter mélységet is elérő szondahosszak miatt a geotermális rendszerek családi házak esetében nem számítanak gazdaságosnak. A levegő-levegő elven működő rendszer azonban egy jól szigetelt, újépítésű ház esetében kifejezetten költséghatékony megoldás lehet. Természetesen érdemes a kérdést szakember bevonásával körüljárni.
Előnyök: megújuló energiaforrás, „ingyen” energia, nincs károsanyag-kibocsátás. Hátrány: relatíve magas telepítési költség.
Vízenergia
A vízenergiát a napenergiához hasonlóan az ókor óta használja az emberiség. A forgási energián túl (pl. malmok működtetése) a mozgási energiát egy turbinával munkára fogva generátor közbeiktatásával áramot is tudunk termelni. Ezt a technológiát ott lehet jól alkalmazni, ahol megfelelőek a környezeti adottságok (pl. hegyek, nagy esésű folyók, patakok), de tavak, tengerek mesterséges duzzasztásával is hozzá lehet jutni a vízenergiához.
Ha a házunk közelében sebes folyású patak zubog, akkor a háztartásunk áramellátását megoldhatjuk vízenergiával. Egy 10 W-os vízturbina megtérülési ideje kb. 5 év.
Lakossági felhasználás előnye: hamar megtérülő befektetés. Hátránya: kell hozzá egy sebes folyású patak vagy folyó.
Miért fontos a megújuló energiaforrások használata?
Ha megnézzük a magyar statisztikákat 2018-ból, láthatjuk, hogy még mindig biomasszával állítják elő a megújuló energiaforrásokból származó energia 48%-át (ez az arány 2010-ben még 67,4% volt). Második helyen fej-fej mellett halad a napenergia (16,6%) és a szélenergia (16,2%). A napenergia lépett a legnagyobbat előre, 2010-ben még 0%-on állt. Nem véletlenül: a napelem-rendszerek technológiája rendkívül sokat fejlődött az elmúlt tíz évben, és az állami támogatásoknak köszönhetően egyre többen döntenek a napelem mellett.
Ha csak a saját háztartásunk, közvetlen életszínvonalunk szempontjából vizsgáljuk a kérdést, már akkor is rengeteget nyerünk a megújuló energiaforrások használatával: energetikailag gazdaságos, akár szolgáltatótól független háztartás, tisztább levegő, kiszámíthatóbb jövőkép.
A Föld népessége ugrásszerűen nőtt az elmúlt évtizedekben, bolygónk nem megújuló energiakészlete véges, használatuk ráadásul súlyosan károsítja közvetlen és globális környezetünket. A földgáz-alapú energiapolitika hatalmi szempontból is problematikus. Ha áttérünk a terület földrajzi, időjárási, gazdasági adottságainak megfelelő források használatára, akkor független, környezettudatos és hosszú távon fenntartható energiaellátást tudunk biztosítani a bolygó lakosságának.
Miben különböznek a nem megújuló energiaforrásoktól?
A megújuló energiaforrások emberi léptékkel mérve folyton újratermelődnek. Nem tudjuk elfogyasztani.
Milyen előnyei vannak?
Nincs károsanyag-kibocsátásuk (szélerőmű, napelem, vízerőmű), vagy szénsemlegesen üzemelnek (pl. biomasszakazán).
Melyiket alkalmazzák a legtöbbször Magyarországon?
A biomasszát alkalmazzák legtöbbször, második helyen a napenergia, harmadik helyen a szélenergia van.
A SolarEdge a világ egyik piacvezető invertergyártója. Nézzük meg, hogy miért!
Mit kell tudni a SolarEdge napelemes rendszerről? Miben különbözik versenytársaitól?
A SolarEdge 2006-ban lépett be a napelempiacra. Azóta az okos napelem-rendszer tökéletesítésével forradalmasították a hatékony napelemes energiáról alkotott korábbi elképzeléseinket.
Mi lehet a hátránya a stringbe kötött, hagyományos inverterrel működő rendszereknek?
Először azt nézzük meg, hogyan működik egy hagyományos inverterrel felszerelt rendszer. A napelemek sorba (stringbe) vannak bekötve, ez azért van, hogy a napelemek által előállított egyenáramot (DC) a hálózatba betáplálható váltóárammá (AC) alakító inverter számára összeadódjon a megfelelő feszültségszint, hogy az a lehető leghatékonyabban működjön. Ennek a sorbakötöttségnek lehet hátránya is abban az esetben, ha valamelyik napelemre árnyék (vagy szennyeződés) kerül. Ennek az árnyékolt napelemnek a teljesítménye csökken és ez negatív hatással lehet a többi (ugyanazon stringen lévő) napelem teljesítményére. Ha tehát van 6 panel a tetőnkön és az egyikre ráhullanak a szomszéd diófájáról a levelek, csökken a panel teljesítménye 20 %-kal, akkor a másik öt panelünk is csak ~80%-on fog teljesíteni.
Akármilyen előrelátó a tervezés, van néhány tényező, ami ronthatja a napelemek teljesítő képességét. A hulló falevelek mellett pl egy nagyobb madárürülék és egyéb szennyeződések kerülhetnek a napelemre. Sérülhet vagy egyszerűen egy tartós kis felületen megmaradó szennyeződés miatt elhasználódhat a napelem, sőt, az is előfordul, hogy a tervezés során még nem ismert árnyékoló elem kerül a napsugarak útjába (pl. megnő egy fa).
Hogy a problémát még jobban érzékeltessük: ha az egyik panel megsérül, elromlik, és 0%-on teljesít, akkor a maradék öt panelünk egyszerűen nem fog nekünk energiát termelni, annak ellenére, hogy tökéletes állapotban van. A mérnökök igyekeztek kiküszöbölni ezt a problémakört. Valahogy el kellett érni, hogy a stringbe kötött panelek egymástól függetlenül is képesek legyenek teljesíteni. Ésszerű iránynak tűnt, hogy minden panel mögé beépítsenek egy-egy mikroinvertert, csakhogy ezzel aránytalanul megnőtt a hibalehetőségek száma és jelentősen nőtt a napelem-rendszer költsége is.
De mitől lesz okos (smart) egy napelemes rendszer?
És akkor jött a SolarEdge és kitalálta, hogy lehet a string minden egyes tagja független a másik esetlegesen gyengébb teljesítményétől: minden napelem mögé beszereltek egy teljesítmény optimalizálót (power optimazer vagy PO). Vagyis ha egy panel teljesítménye valamilyen okból csökken (akár 0%-ra esik vissza), a többi panel képes 100 %-on teljesíteni. Fontos, hogy a PO eszköz kevésbé sérülékeny mint a mikroinverter, sőt a cég az optimalizálókra 25 éves garanciát ad. Egyszerűsítették az invertert, ami az optimalizálókkal kommunikál, így költséghatékonyabb és tartósabb rendszert sikerült kialakítani.
Milyen előnyei vannak egy SolarEdge napelemes rendszernek?
Sokkal jobban ki tudjuk használni a napelemek teljesítményét és a napenergiát, ha a SolarEdge okos, teljesítményoptimalizált rendszerét telepítjük.
Beépített távfelügyelet
Egyszerűen és panelenként nyomon követhetjük, hogy mennyit teljesít a rendszerünk akár napi, heti, havi, éves bontásban.
Egyszerűen azonosítható hibák
Mivel az inverter nem egy nagy egységként kezeli a napelemrendszert, minden egyes panelről tudja, hogy milyen teljesítményt produkál. Így mi is könnyen leolvashatjuk, hogy melyik panel hibásodott meg, egyszerűbb lesz a szervizelés. (És amíg a hibát nem javítják, a többi panel továbbra is 100 %-on teljesíthet.)
A hely és a teljesítmény maximális kihasználtsága
A hagyományos rendszer esetében, amikor később bővítenénk újabb fajta, nagyobb teljesítményű napelemekkel, nem biztos, hogy megéri, mert pl az új 380W-os napelemünk is a régi 325W-os napelemek teljesítményén fog termelni. A SolarEdge okos rendszerével azonban egymástól eltérő teljesítményű paneleket is stringbe köthetünk, így a házunk adottságainak megfelelő és a számunkra szükséges lehető legtöbb energiát tudjuk kihozni a napelemeinkből.
Ugyanígy, ha pl nagyon sokféle a tájolás, vagy nagyon különböző dőlésű tetőfelületek vannak, akkor egy bizonyos szintig a hagyományos string inverter tudja kezelni, de van egy pont ahol már megéri inkább optimalizált rendszert alkalmazni, ami gond nélkül kihozza mindegyik tájolásból és dőlésből a maximumot.
Előfordulhat, hogy egyes napelemre bizonyos napszakokban árnyék vetül. Ha ennek az árnyéka olyan mértékű (a tervező cég meg fogja tudni állapítani), akkor a SolarEdge kiküszöböli ezt a problémát is és minimalizálja ezeknek az árnyékoknak a teljesítménycsökkentő hatását.
Biztonságtechnika
A SolarEdge rendszerben automatikusan megszűnik a nagyfeszültség, ahogy lekapcsol a hálózati áram, így sokkal biztonságosabb lesz a rendszerhez való hozzáférés a telepítést vagy javítást végző szakembereknek, tűzoltóknak.
Milyen hátrányai lehetnek egy SolarEdge napelemes rendszernek?
Többe kerül a beruházás
Egy kisebb rendszer kialakítása során az okos inverter nem lesz drágább a hagyományos inverternél, viszont a panelekhez felszerelt teljesítményoptimalizáló modul miatt többe kerül a rendszer telepítése. Ha egyazon termelésre vetítve nagyobb a beruházás költsége, akkor ez valamelyest kitolja a megtérülési időt is. Viszont előfordulhat bizonyos körülmények között, hogy több termelést produkál egy optimalizált rendszer, ebben az esetben viszont hosszútávon behozza a magasabb árát.
Ha nagyságrendileg 15-16 kW-nál nagyobb teljesítményre van szükségünk, ami még ritka családi házak esetében, a SolarEdge rendszer árban is versenyképes lesz a hagyományos inverterekkel. Sőt, ettől a mérettartománytól kezdve a panelszintű optimalizálás helyett (felülettől függően) lehet két panelenként felszerelni a teljesítményoptimalizáló modult, így még kedvezőbb lesz a napelemrendszerünk ára.
Több hibalehetőség
Bár a napelemenként beépített mikroinverterekhez képest olcsóbb és tartósabb az optimalizáló modul, ne felejtsük, hogy a teljesítményoptimalizálókban található elektronika a hő- és egyéb hatásoknak köszönhetően egy idő múlva megadhatja magát. Mivel minden panel mögé be kell építenünk ezt a modult, nő a hibalehetőségek száma. A SolarEdge folyamatosan fejleszt, hogy még tartósabb és időtállóbb legyen a modulok felépítése, valamint fontos kiemelni ismét, hogy 25 év teljes körű garanciát vállalnak az optimalizálókra.
Kinek milyen rendszer ajánlott?
Háromfázisú inverter sinergy technológiával
Fel kell mérni, hogy mekkora az energiafelhaszálásunk és a közeljövőben milyen fogyasztókat szeretnénk beépíteni/vásárolni. Ha kicsi a villamosenergia felhasználásunk (5 kW alatt), egyfázisú inverterre lesz szükségünk (pl. SolarEdge SE 3000H). Ha nagyobb a rendszerünk, vagy bővíteni szeretnénk később, háromfázisú inverterre lesz szükségünk.
SolarEdge egyfázisú inverter
Aki pedig a jövőbe tekint és nemcsak felhasználni, hanem tárolni is szeretné a napenergiát, annak a SolarEdge StorEdge elnevezésű háromfázisú inverterét ajánljuk. Ehhez a berendezéshez közvetlenül csatlakoztathatunk egy jó minőségű LG akkumulátort, és onnantól kezdve már rajtunk múlik, hogy mire szeretnénk felhasználni az eltárolt többletenergiát. A StorEdge háromfázisú inverter magyarországi engedélyeztetése még folyamatban van, ha kérdés merülne fel, mikortól érdemes ezzel az inverterrel tervezni, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Akár a környezetkímélő elektromos autónk feltöltésére is használhatjuk a saját rendszerünk által megtermelt megújuló energiát. Ráadásul a hagyományos töltőkhöz képest két és félszer gyorsabban érhetjük el a kívánt töltöttségi szintet, erre fejlesztette ki a SolarEdge a rekord magas, 99% hatékonyságú EV-töltőjét!
Mielőtt napelem-rendszert és invertert telepítene, mérje fel, hogy pontosan mekkora teljesítményre van szüksége, milyen irányba szeretné továbbfejleszteni a rendszerét. Vegye fel velünk a kapcsolatot, örömmel segítünk a tervezésben és a kivitelezésben!
Miben más ez, mint más napelemes rendszerek?
A hagyományos rendszernél a leggyengébb teljesítményű panelhez igazodik a többi panel egyazon stringen. A SolarEdge optimalizált teljesítmény modulnak köszönhetően a stringbe kötött napelem modulok egymástól függetlenül képesek maximális teljesítményre.
Mit jelent az okos napelemes rendszer?
Egymástól méretben és teljesítményben különböző napelem modulokat lehet egy rendszerbe kötni anélkül, hogy egymás tejesítményére befolyással lennének.
Mi a legnagyobb előnye egy ilyen rendszernek?
Hatékonyabb, egyszerűen bővíthető, könnyebben ki lehet szűrni, hogy melyik panelben van hiba és biztonságosabb.
Mi az a szaldó elszámolás? Mit jelent a szaldó elszámolás, hogyan működik és mikor alkalmazza a Szolgáltató? Összefoglaljuk, amit tudni kell a szaldó elszámolásról minden leendő napelemes rendszer tulajdonosnak.
Napelemes rendszer telepítése után a rendszert készre jelentjük az Áramszolgáltatónak, ezután ők a mérőórát kicserélik (vagy átprogramozzák) egy oda-vissza mérő órára (ad-vesz mérőórára). Így lehet mérni, hogy a napelemes rendszer által termelt villamos energiából mennyit táplálunk vissza a hálózatba.
Mit jelent a szaldó elszámolás?
A szaldó egy olasz eredetű (saldo) szó, ami azt jelenti, hogy „egyenleg”. Könyvelésben használják többet ezt a szót, amikor például a pénztári kiadás és bevétel közötti különbségről beszélnek.
A napelemes rendszer elszámolásakor is hasonló a helyzet. Az oda-vissza mérő órát évente egyszer leolvassák és megnézik mennyi volt a hálózatba táplált és a hálózatból vételezett villamos energia és egyenleget vonnak.
Hogyan történik a szaldó elszámolás?
A napelemes rendszer beüzemelése után (pontosabban a mérőóra cserével) az elszámolás megváltozik, azaz szaldó lesz. Onnantól kezdve évente egyszer olvassák le az órát és nézik meg az egyenleget, nincs többé havi (vagy negyedéves) számla. A leolvasás után kiküldik az elszámolást, amin rajta van, hogy mennyi volt a vételezett villamos energia és mennyi volt a betáplált. Ha többet termeltünk egy év alatt, mint amennyit fogyasztott a ház ugyanazon időszak alatt, akkor azt a többletet az Áramszolgáltató visszafizeti. Ha többet fogyasztottunk, mint amennyit termelt a napelemes rendszer, akkor a különbözetet be kell fizetnünk. Ezután újra indul az év a következő leolvasásig, amikor is ismét elszámolás van. Fontos, hogy a többlet termelést nem vihetjük át a következő időszakba. De a kifizetését az elszámoló számla alapján kérhetjük később is, de mindenképpen 2 éven belül tegyük ezt meg, mert utána elvész.
Akkor táplál a napelemes rendszer villamos energiát a hálózatba, ha a pillanatnyi termelés több, mint amit a ház éppen elfogyaszt. Amikor kevesebb a termelés, mint amit a ház fogyaszt, pl este, vagy télen, akkor a hálózatból veszi fel a ház a szükséges villamos energiát.
Miért jó a szaldó elszámolás?
Azért nagyon jó dolog, mert az elszámolás éves szinten történik. A villamos hálózatot úgymond, mint egy tárolót használhatjuk. Télen rövidek a nappalok és kevés a napsütés, viszont általában több a villamos energia fogyasztás, ilyenkor inkább a hálózatból vételezünk. Nyáron ez fordítva van, több a termelés, mint a fogyasztás, ezért nagy részét betápláljuk a hálózatba. Viszont nyugodtak lehetünk, mert a termelés és a fogyasztás egy év alatt kiegyenlíti egymást.
Megéri többet termelni?
Ezt mindenki döntse el saját maga! Segítséget azért adunk: 2020-ban 1 kWh áramért átlagosan ~38 Ft-ot fizettünk lakossági felhasználóként. Túltermelés esetén a Szolgáltató csak az áram díját fizeti vissza, azaz 13-15 Ft-ot ad 1 kWh villamos energiáért.
Meddig lesz szaldó elszámolás?
Az uniós szabályozással összhangban 2024.01.01. után beüzemelt napelemes rendszerekre már nem vonatkozik a szaldó elszámolás.
A 2023.12.31-ig telepített napelemes rendszerekre, pontosabban a 2023.12.31.-ig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező, vissza nem térítendő támogatásban nem részesülő, napelemes rendszerek esetén a jelenleg hatályos elszámolási szabályok (szaldóelszámolás) változatlanok maradnak.
Fontos: ha a napelemes rendszer 2024 előtti, de az invertert 2024 után nagyobbra szeretnénk cserélni, ahhoz új engedélyek és új hálózathasználati szerződés kell, azaz ilyen esetben elveszítjük a szaldó elszámolást!
Frissítés! 2020.01.01.: Az 50%-os otthonfelújítási támogatás igénybevétele esetén kizárólag akkor maradhat a szaldó elszámolás, ha a napelemes rendszer legkésőbb 2021 júniusban elkészül és a módosított hálózathasználati szerződést is megkapjuk!
Ne várjon sokáig! A napelemes rendszer az egyik legjobb befektetés, főleg ha kedvező szaldó elszámolással működik. Kérjen árajánlatot mielőbb és nullázza le a villanyszámláját!
