Category Tudástár

A fotovoltaikus rendszerek ma már a mindennapjaink részét képezik. A napenergia jótékony hatásáról évezredek óta van ismerete az emberiségnek, viszont a fotovoltaikus jelenséget csak a 19. század első felében fedezték fel.

Mi a fotovoltaikus jelentése? Mik a fotovoltaikus rendszerek?

A fotovoltaikusság egy bizonyos Edmund Bequerel nevéhez fűződik. A francia fizikus 1839-ben fedezte fel, hogy a napsugárzás bizonyos elektrokémiai közegben képes elektromos energiát termelni. Ezt a jelenséget csak jóval később, 1954-től kezdték el közvetlen energiatermelésre használni. Az elektromos áram ennek a fotovoltaikus jelenségnek köszönhetően zajmentesen, tisztán és melléktermék nélkül termelődik. Sőt, az áramtermelés automatikusan zajlik és még különös karbantartás sem kell hozzá.

Miért számít megújuló energiaforrásnak? 

A Nap úgy működik, mint egy távoli, nagyon hatékony reaktor. Hogy az arányokat érzékeltessük: ez a csillag tartalmazza a teljes Naprendszer anyagának 99,8%-át. A Nap legfontosabb összetevője a hidrogén (73,5%), a csillag belsejében a magfúzió hatására a hidrogén héliummá alakul, a folyamat során pedig hatalmas mennyiségű energia sugárzik a világűrbe. Ennek az energiának töredéke, kevesebb, mint tízmilliárdod része éri a Földünket.

A másodpercenként 174 Petawattnyi energia 30%-a visszatükröződik az űrbe, a maradékot pedig a felhők, óceánok, földfelszín nyeli el, ennek az elnyelt energiának köszönhetjük Földünk 14 °C-os átlaghőmérsékletét. Óránként több napenergia éri a Földet, mint amennyi a bolygónk lakosságának éves energiaellátásához szükséges.

A napenergia energiaforrását nem tudjuk úgy elhasználni, mint például a fosszilis tüzelőanyagokat, hiszen emberi léptékben számolva a napenergia hosszú távon folyamatosan „újratermelődik”.

Milyen elemekből áll a fotovoltaikus rendszer?

Ahhoz, hogy egy fotovoltaikus rendszert összerakjunk, először is szükség lesz egy napelemre. A napelem működésének lényege: a fémek, félfémek esetében az elektromágneses sugárzás (s így ennek szűkebb tartományaként az ember számára látható fény) hatására elektromos áram keletkezik. A napelemeket alkotó PV cellák felületét érő sugárzás fotonjai energiájukkal az anyagokat alkotó atomokból elektronokat szakítanak ki. A szabaddá váló elektronok pedig a töltéskiegyenlítődéshez az ellentétes töltésű részecskék felé áramlanak, aminek a révén elektromos áram keletkezik.

Ezen kívül szükségünk lesz egy inverterre is, ennek az eszköznek a legfontosabb funkciója, hogy átalakítsa a napelemek által megtermelt alacsony feszültségű egyenáramot az elektromos eszközök működtetésére alkalmas, magasabb feszültségű váltakozó árammá. Az egyenáram enélkül nem táplálható be az elektromos hálózatba sem.

Kelleni fog egy speciális mérőóra, amennyiben a hálózathoz is be van kötve a rendszerünk. A hagyományos fogyasztásmérők nem alkalmasak a hálózatba visszatáplált energia mérésére (nem tudnak visszafelé forogni). Vagyis a napelemes rendszer telepítése után szolgáltató kétirányú, úgynevezett ad-vesz fogyasztásmérőre cseréli le a készüléket. Ezzel a mérőberendezéssel külön mérhetjük a hálózatból vételezett és a hálózatba táplált energiát.

Szükség lesz egy tartószerkezetre, amelyhez a napelemeket rögzítik a telepítés során. Ennek a szerkezetnek időtállónak és rozsdamentesnek kell lennie, hogy kibírja a napelemes rendszer kb. 30 éves élettartamát.

Ezen kívül kelleni fognak kábelek (lehetőleg UV-álló kivitelben), tűzvédelmi leválasztó, túlfeszültség védelem és különböző szerelési anyagok.

Hogyan lehet kiszámítani a fotovoltaikus rendszer méretét? 

A fotovoltaikus rendszer méretét alapvetően úgy tudjuk meghatározni, ha tudjuk, hogy mennyi elektromos áramra van szükségünk. Ennek egyik legkézenfekvőbb lehetősége, ha a villanyszámlánk alapján fogunk hozzá a számításhoz. Ha megközelítőleg 5000 forintot fizetsz a villanyért havonta, akkor egy kisebb, 1,5 kWp napelemes rendszer is gond nélkül kiszolgál minket.

Értelemszerűen minél nagyobb a villanyszámlánk, annál nagyobbra kell tervezni a rendszert, 50 000 forintos havi számla esetén már 15 kW-os rendszerben kell gondolkodnunk. Minél nagyobb a rendszer, annál több helyet foglal el (a napelemrendszer telepítéséhez szükséges terület fizikai mérete és a napelemek száma természetesen attól is függ, hogy mekkora teljesítményű napelemekkel dolgozunk).

Hol lehet elhelyezni fotovoltaikus napelemes rendszert?

Ha például sztenderd napelemekkel számolunk, akkor egy 15 kW-os napelemrendszert megközelítőleg 67-90 m2-es területen tudjuk elhelyezni. Ha megrettent minket ez a méret, gondoljunk bele, hogy a napelemeket nem csak tetőre telepíthetjük! Hanem gyakorlatilag bárhova, így föld felszínére épített, vagy épp vízen lebegő tartószerkezetekre egyaránt telepíthetőek. Terjedőben vannak a homlokzati panelek, amelyek ráadásul az épület dekorativitását is fokozzák, valamint a terasz- vagy épp kocsibeálló fedések is, amelyek lehetővé teszik a különösen hatékony kétoldalú napelemek használatát is.

Milyen karbantartást igényel a fotovoltaikus rendszer? 

Ezeknek a rendszereknek az egyik komoly előnye, hogy szinte semmilyen karbantartásra nincs szükség. Zajtalanul, károsanyag kibocsátása nélkül működnek akár 25-30 éven keresztül.

Mennyibe kerül egy átlagos háztartás ellátásához szükséges fotovoltaikus rendszer?

Amennyiben egy 3-5 fős háztartást veszünk alapul, ahol a csalátagok takarékosan bánnak az energiával, ám a használati melegvíz előállítása már villanybojlerrel történik, akkor kb. 15 000 forintos havi villanyszámlával lehet számolni. Éves szinten egy ilyen család villamos áramfogyasztása eléri a 4,5 ezer kWh-t. Ennek napelemekkel történő előállításához egy 13-14 napelemből álló rendszerre van szükség, amelynek helyigénye 22-24 négyzetméter, egy 4 kWp napelemes rendszer ára: bruttó 1,6-1,8 millió forint, megtérülési ideje pedig 9-10 év.

Mennyit spórolhatunk a fotovoltaikus rendszerrel? 

Hogy mennyi idő alatt térül meg a napelem ára, pontosabban a napelemes rendszer ára, azt nagyon sok minden befolyásolja. Ha családi házról, azaz lakóingatlanról van szó, akkor jellemzően 7 és 12 év között van a megtérülés, ha nincs semmilyen támogatás és szaldó elszámolás van érvényben. Figyelembevéve, hogy ezek 30-40 évre tervezett rendszerek, mondhatni jó befektetés a napelemes rendszer. 

Hogyan lehetünk teljesen függetlenek a hálózattól? 

Létezik teljes függetlenedés a hálózattól, ezeket szigetüzemű napelemes rendszereknek nevezik. A szigetüzemű napelem rendszer a hálózattól teljesen függetlenül működik, van önálló energiatároló egysége (ezt nevezik akkumulátornak), amelyet napelem segítségével töltenek fel. Legtöbbször olyan helyen vannak ilyen rendszerek, ahol nincs kiépítve a villamos hálózat, például erdei táborhelyek, tanyák.

Ahol viszont van hálózat, oda is egyre inkább érdemes hibrid napelemes rendszert telepíteni, ami akkor is ellátja a házat a napelem által feltöltött akkumulátorból, ha egyébként áramszünet van, akár napokig is.

Milyen támogatást vehetünk igénybe a fotovoltaikus rendszer kialakításához?

A megújuló energiaforrások támogatását szerencsére Magyarországon is komolyan gondolják. Több állami támogatást is igénybe tudunk venni. A 2021 szeptemberében bejelentett 100%-os napelem támogatás részleteit érdemes alaposan átolvasni, mielőtt belevágnánk a beruházásba. Az egyik legkézenfekvőbb az Otthonfelújítási támogatás, amely az egész ország területén elérhető támogatás, és napelemre is lehet költeni (2021. január 1-től 2022. december 31-ig). 6 millió forint önrészből 3 millió forintot igényelhetünk vissza, vagyis a beruházás 50 %-át.

Amennyiben élvezni akarja a fotvoltaikus energia előnyeit, napelemes rendszert telepítene, keressen minket!

A napelem adó 2017-es bevezetése előtt (és utána is) sok mindent lehetett olvasni arról, hogy kinek, mikor mennyit kell fizetnie a napelem által termelt többlet energiáért, pontosabban a hálózat rendszerhasználatáért. Mielőtt belevágnánk a napelem adó taglalásába, fontos megjegyezni, hogy jelenleg gyakorlatilag nem kell napelem adót fizetnie a magánfelhasználóknak és elvileg is csak a 4 kW-nál nagyobb teljesítményű rendszerek 4 kW fölé eső teljesítménye után kellene adót fizetnünk.

Egy adó, ami van is meg nincs is? Igen, ennek járunk utána jelen cikkünkben.

Amennyiben minőségi napelemes rendszert telepítene, keressen minket!

Mit jelent a napelem adó? 

A napelem adót 2017 áprilisában vezették be. Nagy felzúdulás övezte a bejelentést: miért is kéne adót fizetnem rendszerhasznalátért, amikor a kis erőművem termeli a többlet energiát? A napelem adó kiötlői az alábbi logika alapján gondolkoztak: azok, akiknek napelemes rendszerük van, használják az elektromos hálózatot, tehát fel kell számolni valamilyen módon a használat díját.

De hogy is néz ki ez a folyamat? Lakossági felhasználóként telepítek egy rendszert, ami megközelítőleg fedi az energiaszükségletemet. A napelemes rendszerem, otthoni erőművem megtermel egy adott energiamennyiséget, aminek csak egy részét használom fel termelés közben világításra, fűtésre, az elektromos eszközeim működtetésére, a többlet energiát pedig betáplálja a rendszerem a „közösbe”. Természetesen az otthoni naperőmű csak akkor termel, amikor süt a nap, télen, amikor rövidebbek a napok vagy amikor felhős az ég, jóval kevesebbet tudok termelni. Ugyanez a helyzet az éjszakai energiaszükségletünkkel.

Amikor nem működik a napelemes rendszerem, vagy éppen kevesebbet termel, mint amennyi villamos energiát a ház felvesz, akkor a hálózatból szerzem az elektromos áramot. Vagyis nem biztos, hogy én pont azt az energiát fogom használni, amit a rendszerem megtermelt, nincsenek megjelölve a wattok, hogy melyik jött tőlem, melyik származott a hálózat másik házi vagy ipari erőművéből.

A napelem adó tulajdonképpen egy rendszerhasználati díj.

Kinek kell fizetnie? Mekkora teljesítménytől? 

Az eredeti jogszabály alapján a 4 kW-nál nagyobb otthoni napelemes rendszerek használóinak kellett fizetnie a többlettermelés után. A jogalkotók azzal érveltek, hogy egy átlagos családi ház napelemes igényeit (vagyis elektromos energiahasználatát) bőven lefedi a 4 kW. Az eredeti jogszabályt több szakértő is kifogásolta már 2017-ben.

Felvetették, hogy a 4 kW-os „átlagos család” kategóriába már nem fér bele, hogy több nagyobb fogyasztó is együttesen működjön (pl. légkondi, mosógép, mosogatógép, hűtő, szárítógép stb.). Vagyis nem tűnik életszerűnek 4 kW-nál meghúzni a fölső határt. És ha megnézzük a jelenleg telepített napelemes rendszerek méretét, egy modern háztartás energiaigényét, akkor inkább 6-8 vagy akár 10 kW-os napelemes rendszerekben érdemes gondolkodni. Főleg akkor, ha elektromos vagy hibrid autónkat is a saját napelemes rendszerről szeretnénk feltölteni, vagy esetleg már korszerű hőszivattyús fűtésünk/hűtésünk van.

A lényeg, hogy végül bevezették ezt az adónemet, azonban a gondosan kimatekozott napelem adó végül a zsebünkben marad!

De hogyan? Elvileg kellene használati díjat fizetni, gyakorlatilag viszont mivel az elosztói teljesítménydíj nulla, nem fizetnek azok sem, akiknek nagyobb a rendszerük 4 kW-nál.

Ki az, aki mentesül a napelem adó fizetése alól? 

Az eredeti szabályok alapján a 4 kW alatti teljesítményű napelemes rendszerek tulajdonosainak nem kellett adót fizetnie. Gyakorlatilag azonak sem kell pénzt kiadniuk erre, akiknek ennél nagyobb a rendszerük.

És létezik még egy másik adózási terület, ami a napelem adóval van kapcsolatban, de ez nem a rendszerhaszánalati díjjal, hanem a megtermelt többletenergia után kiszámított személyi jövedelemadóval van kapcsolatban.

2021. június 10. óta adómentes a háztartási méretű kiserőművek tulajdonosainak, üzemeltetőinek bevétele. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek nem kell adóznia a bevétel után, ha például a házára telepített napelemes rendszerrel több energiát termel, mint amennyit felhasznál, és a hálózatba feleslegként visszatáplált energiát a villamosenergia-kereskedő megtéríti neki.

Háztartási méretű kiserőmű az olyan villamos energiát termelő berendezés, ami kisfeszültségű, otthoni hálózatra csatlakozik, és csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kilovoltampert (kVA).

Ha a magánszemély a villamos energia értékesítéséből származó bevételt nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében aktív felhasználóként, vagy energiaközösség tagjaként^[2] szerzi, akkor az legfeljebb évi 12 000 kilowattóráig (kWh) adómentes^[3].

Az adómentes értékhatárt meghaladó bevételből a kifizetőnek – ez esetben a kereskedőnek – nem kell adóelőleget megállapítani és levonni. A kifizető a magánszemélynek kifizetett adóévi összegekről a következő év január 31-ig egy külön összesítő igazolást állít ki, amiben feltünteti az értékhatár alatti és az azt meghaladó bevételrészt is, és erről a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is elektronikus úton adatot szolgáltat.

Ha a villamos energiát értékesítő magánszemély az értékhatárt meghaladó bevételt szerez, akkor eldöntheti, hogy

• az értékhatáron felüli bevételrészt tekinti jövedelemnek, vagy
• az éves bevétel egészéből az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó költségelszámolási szabályok, vagyis a 10 százalékos költséghányad, vagy tételes költségelszámolás alkalmazásával állapítja meg a jövedelmet.

A magánszemélynek a jövedelmet az éves személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania, és az adót a bevallási határidőig kell megfizetnie.^[4]

Mekkora a napelem adó mértéke?

A napelem adó mértéke elég csekély (ráadásul egyelőre nem is kell fizetni). Hogy nagyságrendileg érzékeljük: egy 6 kW-os rendszer esetében megközelítőleg négyezer forintot kellene fizetnünk évente.

Hogyan kell kiszámolni? 

A napelemes adót az alábbi képlettel lehet kiszámolni. Most vegyünk egy olyan méretű napelemes rendszert, amelynél a 2017 áprilisában hatályba lépő jogszabályok alapján adót kellett fizetni.

Vegyük az összes megtermelt energia mennyiségét (kWh) és ebből vonjuk ki a betáplált energia mennyiséget (kWh). Ez lesz a Termelési különbség (kWh). A termelési különbséget osszuk el az összes megtermelt energia mennyiségével, ez lesz az adó alap hányadosa.

 Ezután meg kell szoroznunk a 4 kW feletti napelem rendszer méretét az adóalap hányadosával, ez lesz az adó alap. Majd ezt az összeget kell megszorozni az elosztói teljesítménydíjjal, hogy megkapjuk a befizetendő adó összegét.

Mindig csak a 4 kW feletti teljesítményre kellett kiszámolni a napelem adót. Vagyis ha van egy 6 kW-os napelemes rendszerünk, akkor 2 kW után kellett adót fizetnünk. Ennek összege megközelítőleg 4000 forint évente. De ahogy fent is írtuk, ez az összeg egyelőre a zsebünkben marad évről évre.

Miben változott a napelem rendszer adó 2017-es bevezetése óta?

A 2017-es bevezetés óta nem kellett fizetni napelem adót a 4 kW alatti rendszerek esetében, sőt, a 4 kW-nál nagyobb rendszereknél sem „hajtották be” ezt az adóösszeget. És ami változás volt 2017 óta, az nem a napelem adóként elhíresült használati díjra vonatkozott, hanem a megtermelt többlet energia után befizetendő szja-ra. Jelenleg nem kell beszámítani a személyi jövedelem adó alapjába a lakossági napelemes rendszerek által megtermelt többlettermelést, pontosabban az az összeg lett adómentes, amit a szolgáltató átutal nekünk.

A szigetüzemű napelem rendszer kiváló megoldás lehet abban az esetben, ha nincs a közelben villamos hálózat. Nézzük meg, milyen esetben szükséges a használata, mikor érdemes megfontolni egy szigetüzemű napelemes rendszer telepítését, hogyan méretezhetjük, mennyibe kerül és miként lehet takarékosan használni?  

Mit jelent a szigetüzemű napelem rendszer? 

A szigetüzemű napelem rendszer a hálózattól teljesen függetlenül működik, van önálló energiatároló egysége (ezt nevezik akkumulátornak), amelyet napelem segítségével töltenek fel. Legtöbbször a következő helyeken található ilyen rendszer: kórházak, szülőotthonok, segélyközpontok (különösen elhagyatottabb környékeken). Katasztrófavédelem esetén (tűzesetek, robbanások, szivárgások, elfolyások, kiporzások, elöntések, hadi események stb.), de világítást, közvilágítást is meg lehet valósítani szigetüzemű napelem rendszer segítségéve. A legfontosabb helyeken (pl. kórházak) a napelemes rendszer mellett vészhelyzetre generátort is telepítenek.

Az angol nyelvű szakirodalomban nevezik off-grid solar systemnek, stand alone systemnek vagy island systemnek.

Az ábrára tekintve láthatjuk, hogy az off-grid esetében a rendszer nem kapcsolódik a hálózathoz, viszont van egy akkumulátor, ahol tárolhatjuk a napelemek által összegyűjtött napenergiát, amelyet az inverter elektromos árammá alakított át.

Ha tágabb értelemben vesszük a „szigetüzemű működést”, akkor sok ilyen eszközt találunk a háztartásunkban. Ilyen lehet pl. a távirányító, az óra, az elemmel működő játékok.

Hol, milyen esetben érdemes szigetüzemű napelemes rendszert használni?

Ahol nincsen a közelben villamos hálózat vagy a fogyasztás mértékéhez képest túlságosan bonyolult volna az ahhoz való kapcsolódás, szigetüzemű energiatermelő rendszert lehet kialakítani. Az önálló rendszerben való működés a napelemes rendszerek alapvető feladata. Egyszerűen, csendesen és megbízhatóan képesek ellátni egy tanya vagy gazdasági épület energiaigényét.

Hálózati kapcsolat nélkül csakis annyi energiát tudunk felhasználni amennyit a rendszerünk megtermelt, mondhatni folyamatos visszajelzést kapunk energiafogyasztásunk alakulásáról. Ez szinte automatikusan fogyasztásunk csökkenését, az energiatudatosság megerősödését hozza magával.

Hogy épül fel egy ilyen rendszer? 

Egy szigetüzemű napelem rendszerben vannak értelemszerűen napelemek, amelyek begyűjtik a napenergiát, energiaátalakító, vagyis inverter és szükséges lesz egy energiatároló egység, hiszen nem csatlakozik hálózathoz a rendszerünk. Kellhet még töltésvezérlő, kiegészítő vagy pót áramforrások, állványok tartószerkezetek, kábelek, csatlakozók, védelmi rendszerek stb.

Nem mindegy, hogy milyen invertert használunk egy szigetüzemű napelem rendszer esetében. Léteznek tisztán szigetüzemű napelemes inverterek és hálózati interatív vagy hibrid inverterek, amelyeket ezen rendszerek kiépítésénél alkalmazhatunk.

Az inverter mellett nagyon fontos, hogy megfelelő akkumulátort válasszunk a szigetüzemű napelemes rendszerhez. A hagyományos akkumulátorok kémiai úton tárolják az elektromos energiát és akkor kell feltölteni őket, ha lemerülnek. Ezzel szemben a napelemes rendszerhez csatlakoztatott akkumulátort akkor töltjük fel, amikor a rendelkezésünkre áll az energia, és a feltöltés közben akár használhatjuk is az akkumulátoron található energiát. Vagyis ezek az akkumulátorok szinte sosincsenek teljesen feltöltve és nem is sülnek ki teljesen.

A szolár akkumulátorok esetében az elektródák közötti elválasztó anyaga üvegszál alapú, „absorbed glass material” vagyis AGM. Tehát ha szigetüzemű napelem rendszerbe kell akkumulátor, akkor nem GEL, hanem AGM akkumulátort kell választanunk, mert ez az akkumulátor képes a ciklikus működésre.

Szigetüzemű napelem rendszer árak: milyen költségekkel szükséges számolni?

A szigetüzemű napelemes rendszerek esetén a napelemek által megtermelt energiát akkumulátorokban tároljuk. Az akkumulátorok töltését illetve kisütését a töltésvezérlő irányítja, ezen felül kisfeszültségű (12–24 V) fogyasztók áramellátását is biztosítja. Egy inverter segítségével az akkumulátorok által biztosított egyenáramot 230 V, 50 Hz-es váltakozó árammá tudjuk transzformálni, amellyel a legtöbb elektromos fogyasztó működtethető.

Egy szigetüzemű napelemes rendszer költségei egységnyi hasznosított energiamennyiségre vonatkoztatva 50-75%-kal magasabbak, mint egy hálózatra tápláló rendszer esetén. Ez az akkumulátor telep költségeinek és a tárolókapacitás korlátozott méretének eredménye. A hálózati kapcsolattal kiépített napelemes rendszer tehát olcsóbb, és egy gyorsabban megtérülő beruházás.

Hogyan tervezzük meg a szigetüzemű napelemes rendszert? (fogyasztók összeírása) 

Ahhoz, hogy szigetüzemű napelemes rendszert tervezzünk, szükségünk lesz arra, hogy megtudjuk, megközelítőleg mennyi elektromos áramot fogyasztunk. Össze kell írnunk a fogyasztókat, számszerűsítenünk kell fogyasztási szokásainkat.

És hogy ezt hogyan kell elképzelni? Készítünk egy listát, amin felsoroljuk az összes nagyobb teljesítményű eszközt, fogyaztót. Azt is felírjuk, hogy mekkora teljesítményt igényelnek ezek az eszközök és megközelítőleg mennyi ideig fognak működni. Ha a Wattban megadott teljesítményeket megszorozzuk az üzemidőkkel és mindez összegezzük, eljutunk a várható energiafogyasztásunkhoz.

Az előzetes felmérésnél érdemes figyelembe venni, hogy a téli és a nyári energiafogyasztásunk jelentősen eltérhet egymástól. Télen közel 35 %-kal több energiát használunk. Természetesen sok függ attól, hogy milyen fűtési rendszert alkalmazunk a házban, pontosan mekkora teljesítményű eszközöket használunk megközelítőleg milyen üzemidővel.

Tanulságos lehet egy ilyen listázás, hiszen kiderül, hogy pontosan mely eszközeink a legkomolyabb fogyasztók. A tervezés ezen a munkafázisában megvizsgálhatjuk azt is, hogy melyek azok az eszközök, amelyeket mindig használni akarunk, mik azok, amiket időről időre nélkülözhetünk. Egyes nagyfogyasztókat megpróbálhatunk kiváltani, más energiaforrásról üzemelő eszközökkel.

Lényeges szempont, hogy nem szabad alulméreteznünk a szigetüzemű napelem rendszert. Vagyis: a várható legnagyobb teljesítményt vegyük alapul! Ha magas az energiafogyasztásrunk, akkor arra kell számítanunk, hogy a szigetüzemű napelemes rendszer kialakítása is drága lesz. Érdemes ésszerű döntéseket hozni, átalakítani fogyasztási szokásainkat, így olcsóbb lesz a rendszer felépítése is.

Hogyan tudjuk takarékosan üzemeltetni ezeket a rendszereket?

El kell továbbá döntenünk, hogy egész évben vagy csak például a nyári hónapokban szeretnénk használni a rendszert. A napelemek elhelyezésére szolgáló felület dőlésszögének, tájolásának és a méretezési időszak napsugárzási energiahozamának ismeretében meghatározható, mekkora napelemfelületre van szükségünk.

Borús idő esetén a napelemek nem vagy csak alig termelnek energiát. Ekkor az akkumulátorokról üzemeltetjük az elektromos berendezéseket. Ha az ember igyekszik takarékosan gazdálkodni, csak a kiemelt fontosságú fogyasztókat üzemelteti ezekben az időszakokban. Gondoljuk tehát végig, mekkora energiaigényt jelentenek ezek a berendezések és milyen hosszú legyen az az időszak, amelyet kizárólag akkumulátoros üzemben át szeretnénk hidalni (pl. 3 nap). Ezek alapján meghatározható legalább mekkora akkumulátor telepre van szükségünk. Az energia átalakításának és tárolásának veszteségeit figyelembe véve azonban érdemes a szükségesnél nagyobb kapacitást beépítenünk. Az akkumulátorok élettartamára jó hatással van, ha szobahőmérsékleten vagy legalább temperált térben tudjuk elhelyezni őket.

Kisfeszültségen takarékosabb

A modern elektronikai berendezések (laptop, mobiltelefon) illetve a kis fogyasztású világítótestek (LED-ek) alacsony feszültségű egyenáramot igényelnek. Mivel a szigetüzemű napelemes rendszerek akkumulátortelepei is 12–48 V feszültségen működnek érdemes kisfeszültségű hálózatot kiépíteni az erre alkalmas fogyasztók számára. A kisfeszültségű hálózat áramforrása a napelem töltésvezérlő lesz. Így megtakaríthatjuk a 230 V váltakozó árammá alakítását, majd a visszaalakítás veszteségeit. Ideális esetben az invertert csak a nagyobb fogyasztók használata esetén kell bekapcsolni.

Mi a Sisolarnál szigetüzemű napelemes rendszert nem telepítünk, viszont rendelhet tőlünk hibrid rendszert, amely a hálózatra csatlakoztatva szigetüzemben is működtethető. Ha napelemes rendszert telepítene, keressen minket!

A 15 kW napelem rendszer ára több tényezőtől is függ. Nem mindegy, hogy milyen típusú, márkájú napelemet, invertert, kiegészítőt vásárolunk. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen esetben van szükségünk 15 kW napelem rendszerre, mekkora terület kell hozzá, milyen inverterrel érdemes szerelni egy ilyen rendszert és arra is választ kapunk, hogy megközelítőleg mennyibe kerülnek ezek a rendszerek. 

Mikor van szükség 15 kw napelem rendszerre?

Egy 15 kW teljesítményű háztartási napelem rendszer semmiképp sem számít kicsinek, méretben ez már a felső kategóriába tartozik. Az ára is izmosabb, akár 4.800.000 és 5.200.000 Ft között mozog. A napelem rendszer mérete több tényezőtől is függ. Alapvetően azt kell megvizsgálnunk, hogy mennyi energiára van szükségünk, illetve hogy a jövőben mekkora bővítést tervezünk. Írtunk már róla korábban, hogy a fűtéskorszerűsítés jövője a napelem alapú elektromos fűtés.

Az elektromos fűtés manapság még drágább, mert a villamos energia ára folyamatosan kúszik felfelé, és ez sajnos így lesz a következő években is. Viszont ha a napelem megtermeli a szükséges áramot, úgy elérhetjük a 0 Ft-os fűtés-hűtés költséget.

Érdemes előre gondolkodni, hiszen elképzelhető, hogy pár év múlva átállunk a gázcirkóról a napelem alapú elektromos fűtésre vagy az elektromos autónkat töltenénk fel napelem segítségével.

Ha okosan tervezünk, sokat spórolhatunk, mielőtt leadná a rendelését, vegye fel velünk a kapcsolatot! Biztos, hogy megtaláljuk a közös nevezőt az általunk forgalmazott napelemek, inverterek és az ön jelenlegi vagy jövőbeli energiaigénye között!

Először érdemes megvizsgálni, hogy mekkora a villanyszámlánk. Amennyiben 50 ezer forint körül fizetünk havonta a villanyért (ez ugye már kifejezetten magas összeg), akkor jó eséllyel szükségünk lesz egy 15 kW napelem rendszerre. Ekkora villamosenergia felhasználás esetén már több, manapság még nem átlagos fogyasztó is lehet a háztartásban. Valószínűleg a fűtés részben, vagy egészben szintén villamos energia felhasználással történik, lehet hogy van egy jakuzzi/szauna, vagy hibrid/tisztán elektromos autó is. 

Ahogy több helyen felhívtuk rá a figyelmet, a megtérülési idő sok mindentől függ, szaldó elszámolással megközelítőleg 7-9 év egy ilyen rendszer megtérülése.  Az uniós szabályozással összhangban a 2024.01.01. után beüzemelt napelemes rendszerekre már nem vonatkozik a szaldó elszámolás, ebben az esetben a bruttó elszámolás lesz érvényes. A bruttó elszámolás azt jelenti, hogy a szolgáltató más áron fogja megvásárolni tőlünk a többlet termelést, mint amennyiért mi vennénk meg tőlük. Mivel a bruttó elszámolási rendszerről még nincsenek gyakorlati tapasztalataink, nem írunk pontos megtérülési időt sem.  

Mekkora területre van szükség hozzá? 

Hogy pontosan mekkora területre van szükségünk, az attól is függ, hogy mekkora teljesítményű napelemmel szeretnénk megoldani a háztartásunk elektromos ellátását. 45-60 darab panellel érdemes számolni. A napelemek sztenderd panelmérete ~1,8 * 1 méter (egész pontosan 1052 mm * 1776 mm * 35 mm), területe nagyából 1,8 m2, súlya megközelítőleg 18 kg-20 kg panelenként. Az elmúlt években a folyamatos technológiai fejlesztéseknek köszönhetően vannak már nagyobb méretű és nagyobb teljesítményre képes panelek. A legnagyobbak jellemzően 2,2 x 1,1 méter körül vannak tömegük pedig a 30 kg-ot is elérik. 

Ha sztenderd napelemekkel számolunk, akkor a fent vázolt napelemrendszert egy 67-90 m2-es területen tudjuk elhelyezni. Ha megrettent minket ez a méret, gondoljunk bele, hogy a napelemeket nem csak tetőre telepíthetjük! Hanem gyakorlatilag bárhova, így föld felszínére épített, vagy épp vízen lebegő tartószerkezetekre egyaránt telepíthetőek. Terjedőben vannak a homlokzati panelek, amelyek ráadásul az épület dekorativitását is fokozzák, valamint a terasz- vagy épp kocsibeálló fedések is, amelyek lehetővé teszik a különösen hatékony kétoldalú napelemek használatát is.

Milyen inverterre van szükség egy 15 kw-os napelemes rendszer esetén?

Aki napelemrendszerben gondolkozik, gyakran csak a paneleket látja, pedig a rendszer lelke az inverter, ami automatikusan működik, folyamatosan üzemkész állapotban felügyeli és vezérli a napelemek feszültségét és a rendszer működését, de hálózathoz csatlakozó rendszer esetében a közüzemi hálózat feszültségét és frekvenciáját is.

Amint kellő mértékű sugárzás éri a napelemeket és kellő feszültség indukálódik bennük, az inverter a szükséges feszültségű, frekvenciájú és jelalakú váltóárammá alakítja a napelemek felől érkező egyenáramot, majd továbbítja azt az épület elektromos hálózata és/vagy a közüzemi hálózat felé. Utóbbi esetben az inverter szinkronizálja is a közüzemi hálózattal az abba betáplált a villamos áramot, így biztosítva, hogy a hálózati és az abba általunk betáplált áram megegyező fázishelyzetű, feszültségű, frekvenciájú és jelalakú legyen (Magyarországon ez 230 Volt feszültséget, 50 Herz-es frekvenciát és szinuszos jelalakot jelent).

Eközben az inverter folyamatosan gyűjti és tárolja a termelési adatokat. Nem csupán megjeleníti őket kijelzőjén, de ezek akár ki is nyerhetőek belőle – beépített hálózati vagy wifi kapcsolat esetén akár távolról, okos eszközök használatával is. Ez különösen akkor praktikus, ha az inverter nehezebben megközelíthető helyen van felszerelve, például a tetőn vagy zárt padlástérben. Távkapcsolat megléte esetén az inverter a rendszer felett távfelügyeleti lehetőséget is biztosít.

Mielőtt kiválasztanánk az invertert, érdemes újra végiggondolni, hogya jövőben pontosan mekkora rendszert szeretnénk kialakítani.

Hogyan kalkulálható egy 15 kw napelem rendszer ára?

A 15 kW napelem rendszer ára. Megközelítőleg 4.800.000 és 5.200.000 forintból jön ki egy ekkora rendszer tokkal-vonóval. A Sisolar kínálatában egy 15 kW napelem rendszert a következő módon kell elképzelni:

• 39 db 385 Wp JA Solar vagy QCells napelem
• Fronius Symo Symo 12.5-3-M Wlan inverter beépített DC leválasztó kapcsolóval. Méretének köszönhetően egyszerűen elhelyezhető, korlátozás nélkül lehet kül- és beltéren használni. Ethernet vagy WLAN segítségével lehet csatlakoztatni internethez, hatásfoka 96-98 %-os.
• rozsdamentes acél és alumínium tartószerkezet
• évente kb. 600 000 forint megtakarítással számolhatunk
• A szükséges napelemes rendszer teljesítménye fogyasztásának teljes kiváltására: 13,09 kwp

Ezen kívül választhatunk plusz funkciókat is, például a túlfeszültség elleni biztosítást, a tűzgátló megszakítót, vagy éppen egy intelligens invertert, ami online bármikor ellenőrizhető. Ezek mind módosíthatják az árat.

Mennyibe kerül a rendszer telepítése?

A napelemrendszerhez, az inverterhez és a tartószerkezehez vegyük még a műszaki tervezést, az engedélyeztetést és a kivitelezést. Az egészet megközelítőleg 5 000 000 forintból kapjuk meg.

Mennyibe kerül egy 15 KW-os napelemes rendszer fenntartása?

A rendszer fenntartása alapvetően nem kerül semmibe. Természetesen előfordulhatnak karbantartási munkák, de ha megfelelő minőségű, garanciális terméket vásárolunk, akkor ezzel sem lesz gondunk.

A napelem ár mindig egyedi értékre jön ki! A tényleges költségét sok tényező befolyásolja, ezért minden esetben helyszíni felmérés szükséges és utána lehet pontos árajánlatot készíteni.

Az eddig feltüntetett „irányárak” meghatározásánál a villamosenergia-hálózatra csatlakozó napelemes rendszerek jellemző költségeivel számoltunk, azaz a szükséges rendszerelemek (napelemek, inverter, villamos anyagok), a tervezés, engedélyeztetés, kiépítés és beüzemelés költségeit figyelembe véve.

Nem számoltunk azonban a kiépítést lehetővé tevő esetleges egyéb beruházási szükségletekkel, mint például ha a mérőhely nem szabványos és korszerűsíteni kell, vagy ha héjazatot kell cserélni, mert nagyon régi palatető van, vagy a szigetüzemű rendszerek akkumulátor költségeivel. A napelemes rendszer ára és a megtérülés szempontjából ez is fontos lehet!

Az átlagos irányárak meghatározásakor optimális tájolással és dőlésszöggel számoltunk. Ha ettől eltérünk, akkor egyazon méretű napelemes rendszer kevesebbet termel, ezért több napelemet kell feltenni, hogy 0 Ft legyen a villanyszámlánk.