Az alternatív fűtés a 21. században kicsit önellentmondó meghatározás. Pár évvel ezelőtt magabiztosan lehetett állítani, hogy a hagyományos fűtési rendszerekhez képest (a gázkazán vagy a fatüzelés) alternatívnak számít a hőszivattyús megoldás vagy a napelemről üzemeltetett elektromos fűtés. Mára ez a tendencia jelentősen megváltozott. A korábban alternatívnak tartott megoldások válnak lassan alapértelmezett iránnyá és egyre kevesebb lesz a hagyományos fűtési rendszerrel ellátott háztartás. Ez részben annak is köszönhető, hogy Magyarországon 2022. július 1-től már csak közel nulla energiaigényű épületek építhetőek. Az egyik legfontosabb változás, hogy a megújuló energia részarányának el kell érnie a 25 %-ot. Tehát új épület építése esetén kötelező lesz a megújuló energia használata. Ezért érdemes átgondolni, hogy milyen fűtés és melegvíz rendszert tervezünk az épülő házunkba.
Nézzük, milyen megoldások közül érdemes választani.
Elektromos fűtés napelemmel
Régebben az elektromos fűtést mindenki próbálta elkerülni, kiváltani. Nem csoda, megfelelő napelemrendszer nélkül, a hálózatról üzemeltetett elektromos fűtés ma is igen költséges megoldás. Azonban más a helyzet, ha napelemről biztosítjuk a ház elektromos áram ellátását.
Nézzük meg, mik az előnyei és hátrányai ezeknek a megoldásoknak!
Napelem és fűtőpanel kombinációja
Ebben az esetben különösen fontos, hogy a napelemes rendszert olyan módon tervezzük meg, hogy a segítségével gond nélkül tudjuk üzemeltetni a ház helyiségeibe szerelt fűtőpaneleket. Ha már úgyis belevágunk, érdemes azzal a szándékkal tervezni, hogy a fűtésen túl a melegvízellátást és a háztartásban található többi elektromos eszközt is a napelemrendszer által megtermelt áram segítségével lássuk el. Akkor válasszuk ezt a megoldást, ha a háztetőnkön vagy egyéb területeken (pl. garázs tető vagy akár a kert) van annyi hely, hogy elegendő napelemet tudjunk felszerelni a teljes rendszer kiszolgálásához. A felmérésben, tervezésben örömmel segítünk!
Előnyök: nagyon jó a hatásfoka, ahogy bekapcsol a fűtőpanel, rögtön leadja a hőt, ráadásul helyiségenként szabályozhatjuk a hőmérsékletet. Ha jól terveztünk, akkor radikálisan csökkenthetjük a resziköltségeket, a rendszer nem igényel komolyabb karbantartást, nem kell vele foglalkozni. Több éves garanciát kapunk a napelemre, az inverterre és a fűtőpanelekre. Nem fog csöpögni, leállni a kazán, nem kell szabályozni, egyszerűen működik.
Hátrányok: ha rosszul mértük fel a napelemes rendszert, alábecsültük a fogyasztásunkat, akkor többet fizetünk a rezsiért. A jövőben változik az elszámolás, az eddigi szaldó helyett a bruttó lép érvénybe, annyit lehet tudni, hogy valamivel rosszabbul jár a felhasználó, de még nem derült ki, hogy pontosan mennyivel. Hátrány lehet még a fűtőpanelek elhelyezése, bár a mai, dizájnos fűtőpanelek akár belsőépítészetileg is hozzáadhatnak a térhez. Ha mindenképp padlófűtést szeretnénk, akkor nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás, bár fűtőfilmmel vagy fűtőkábellel is ezt a problémát is ki lehet küszöbölni.
Napelem és infrapanel kombinációja
Az infapanel a fűtőpanelhez hasonlóan akkor éri meg igazán, ha napelemmel kombináljuk. Egyszerűen telepíthető, nem kell bontási munkálatokat végezni. A használat során komoly előnye, hogy bekapcsolás után rögvest érezzük a hatását, mivel nem a levegőt, hanem az élő testeket melegíti fel. Ráadásul a hőérzet is magasabb, egy 18 ℃ fokosra fűtött lakrészt 20 ℃ fokosnak érzékelünk, ugyanaz a hatás érvényesül, mint amikor a téli hidegben a ragyogó napsütés sugarai melegségérzettel töltenek el bennünket. Bár létezik falra szerelhető és álló változat is, az infrapanel akkor tudja a legjobban kifejteni a hatását, ha a mennyezetre szereljük.
Hátránya, hogy nincs hőtartó tulajdonsága, vagyis amint kikapcsol, elillan a hőenergia. Ezért is különösen fontos, hogy az infrapanellel csak olyan helyiséget fűtsünk, amelyiknek jó a szigetelése, rendben vannak a nyílászárók. A hátrányok közé tartozik, hogy nem lehet szabályozni, ha bekapcsoljuk, a maximális energiát használja. Vigyázzunk! Magas hőfokra, akár 90-95 ℃ fokra melegszik fel a panel, ami egy falra szerelt vagy sarokba állított verziónál veszélyes lehet, főleg, ha kisgyerekek, háziállatok rohangálnak véletlenszerűen fel-alá a lakásban. Emiatt is érdemesebb a mennyezeti kialakítást választani.
Napelem és levegő-víz hőszivattyú kombinációja
Van olyan módszer is, amivel lenullázhatjuk a fűtőanyagra kiadott költségeket és semmilyen károsanyag nem kerül a légtérbe a fűtési rendszerünkből. Igaz, ennek a rendszernek a kiépítése komolyabb költségeket jelent egy felújítás során. Azonban ha új házat építünk, érdemes padló-, fal- vagy mennyezetfűtéssel felszerelni az épületet, levegő-víz hőszivattyú segítségével termelni a hőt, amit napelemről üzemelünk. Így a fűtéstechnikánknak a karbantartáson túl szinte semmi rezsiköltsége nem lesz, ráadásul 100 %-osan megújuló energiaforrásból biztosítjuk a hőenergiát és az épület károsanyag-kibocsátása is nulla lesz. A napelem és hő-légszivattyú kombináció előnyeit napestig lehetne sorolni, a hátránya ennek a megoldásnak, hogy sokba kerül é,s alapvetően akkor érdemes belevágni, ha építkezünk vagy jelentősen átalakítjuk a házat.
Biomassza
A következő alternatív fűtés a biomassza. Ez a technológia is megújuló energiaforrásnak számít, hiszen a fotoszintézisnek köszönhetően a növényi eredetű biomassza újratermelődése folyamatos. Egy átlagos háztartás energiaigényét kiszolgáló automata, biomassza-üzemelésű kazán (pl. pellettel vagyis préselt fűrészporral fűthető kazán) kb. 1-1,8 millió forintba kerül, szabályozással, kiépítéssel kb. 3 millió forint. Újépítésű ház esetén érdemes biomassza-üzemelésű kazánban gondolkozni, hiszen a telepítési költsége nagyságrendileg a gázcirkó-rendszerhez hasonló, az üzemeltetése viszont olcsóbb és összességében megújuló energiaforrásból látjuk el a házunk hőenergia-igényét. Vásárlás és telepítés előtt azonban érdemes körüljárni a tüzelőanyag logisztikáját is: honnan szerezzük be, mennyiért, hol tároljuk, hogy adagoljuk, stb.
Automatizált kazán
Ha nincs több millió forintunk a fűtéstechnika átalakítására, válasszuk az automatizálást! Minden fűtési rendszerben van valamilyen szintű vezérlés, automatizálás, és attól függ a rendszer hatékonysága, hogy milyen az automatika. Az automatizálás jelentősen kisebb költséget jelent, mint a kazáncsere vagy a teljes körű korszerűsítés, viszont jelentősen csökkenthetjük vele a fölösleges üzemidőt, a rezsiköltséget és kevesebb károsanyag kerül a levegőbe a háztartásunkból. Körülbelül 1-2 év a megtérülési ideje ennek a befektetésnek. És nem mellesleg komfortosabb lesz a lakásunk.
Komfortérzet és spórolás szempontjából is sokat jelent, ha egy ház helyiségeit pont arra a hőmérsékletre fűtjük fel, amennyire szükségünk van és csak abban az időszakban, amikor ott vagyunk a helyiségben. Ehhez termosztátokra van szükség (nem csak egyre!), így a rendszer érzékelni fogja a hőmérséklet változását a lakás különböző tereiben, és egy okos vezérlés segítségével azt is el tudjuk érni, hogy a szobákban más és más hőmérséklet legyen.
Geotermia + napenergia
A földhő energiafelhasználása szorosan kapcsolódik a fent már tárgyalt hőszivattyú témaköréhez, csak ebben az esetben nem a levegőből, hanem a talajból nyerjük a hőt. És persze ez a megoldás is akkor éri meg igazán, ha a hőszivattyút napelemről üzemeltetjük. Ezeknél a rendszereknél is lényeges, hogy abban az esetben éri el a kívánt belső hőmérsékletet az épületünk, ha nagy felületű fűtőtesteket, falfűtést, padlófűtést vagy mennyezet fűtést építünk hozzá.
Geotermikus hő kihasználása
A talajhő-víz rendszer esetén a felszínközeli talajrétegek hőkapacitását(geotermikus) igyekszünk kihasználni egy zárt rendszerű hőhordozó közeg közbeiktatásával. Környezetbarát, nagyon hatékony és a napelemmel együtt telepített rendszerek szinte nullára írják a fűtési költséget, az elektromos áramra és a meleg vízre kifizetett rezsiköltséget.
Geotermális energia
Az alternatív fűtés technológiái közül az egyik legköltségesebb a geotermális hőszivattyú. Ez a szivattyú a Föld mélyén zajló atommaghasadásos tevékenységből áramló földhőt aknázza ki, mivel a zárt rendszerű fúrt szonda hossza akár nagyságrendekkel meghaladhatja a talajhő hasznosító rendszerekét. A relatív magas hőmérséklet nagyon hatékony fűtési rendszert tesz lehetővé. Az akár 1000 métert elérő szondahosszok miatt családi házas léptékben nem állja ki a gazdaságosság próbáját. Általában csak nagyobb rendszerek esetén merül fel komolyabban, mint lehetőség.
A felsorolások alapján láthatjuk, hogy az alternatív fűtés technológiák esetében egyre inkább az elektromos fűtés irányába haladunk. Az egyre hatékonyabb napelem-rendszereknek köszönhetően a jövőben nélkülözhetetlen szerepe lesz a napenergiának a komfortos, környezetbarát és költséghatékony alternatív fűtés kialakításában.
