A fűtéskorszerűsítés jelentősen növelheti otthonunk komfortfokozatát, csökkentheti a fűtésre kiadott költségeket és az épület károsanyag-kibocsátását. Ha megfelelően korszerűsítjük a fűtéstechnikánkat, javulni fog az épület energetikai besorolása is, ezzel pedig növekedni fog az ingatlanunk értéke, vagyis hosszútávon befektetésként is működik ez a korszerűsítési folyamat.
Miért éri meg a fűtéskorszerűsítés?
Aki már lakott rossz technológiával fűtött házban, lakásban, ahol ráadásul a szigetelés és a nyílászárók állapota is hagyott kívánnivalót maga után, pontosan tudja, hogy milyen sok pénz megy el a fűtőanyagra függetlenül attól, hogy gázzal, biomasszával, szénnel fűtöttünk.
És hiába költünk rengeteget egy-egy szezonban, a fűtés teljesítménye kiegyensúlyozatlan lesz és a ház belső terei helyett az utcát fűtjük. Ezt a hosszú évek alatt rezsire kiadott pénzt okosabban is felhasználhatjuk a fűtéskorszerűsítés során. Először is azt kell megvizsgálni, hogy milyen állapotban van a jelenlegi fűtési rendszer, mi a probléma az épület energetikai állapotával és ennek fényében érdemes dönteni a különböző korszerűsítési módszerek között.
Gázkazán cseréje kondenzációs gázkazánra
A legtöbb családi házban, lakásban gázkazánnal fűtenek. A hagyományos kéményes vagy turbós gázkazánokat is érdemes lecserélni kondenzációs gázkazánra. Sőt, ha megrendeljük a kazáncserét, a szolgáltató már csak kondenzációs kazánt szerelhet be a régi helyére! A kondenzációs kazán sokkal nagyobb teljesítménnyel üzemel, mint a hagyományos társaik, így költséghatékony lesz a fűtési technológiánk. A költséghatékonyság mellett fontos tulajdonsága ezeknek a kondenzációs készülékeknek, hogy kifejezetten környezetbarát módon működnek. Azoknak ajánljuk ezt a megoldást, akik szeretnének kevesebbet költeni a fűtésre és lényeges számukra a károsanyag-kibocsátás csökkentése, de nincs lehetőségük átállni megújuló energiára. A csere ára kb. 800 000 – 1 100 000 forint, megtérülési ideje 10-15 év, de ezt akár a harmadára is csökkenthetjük egy sikeresen megpályázott kazáncsere támogatással.
Természetesen nem csak gázkazánra cserélhetjük a meglévő rendszert, hanem fatüzelésű, vegyestüzelésű, faelgázosító stb. rendszerekre, ehhez azonban komolyabb átalakításokra lehet szükség, ráadásul a tüzelőanyag logisztikáját is meg kell oldani. Minden esetben vonjunk be szakembert, mielőtt döntenénk!
Gázkonvektor cseréje gázkazánra
A gázkonvektorok régebben kifejezetten népszerűek voltak, manapság viszont mindenki igyekszik lecserélni a konvektort egy fejlettebb fűtési technológiára. A konvektor előnye, hogy nagyon gyorsan bemelegszik és a helyiségeket egymástól függetlenül lehet fűteni. Hátránya, hogy az elöregedett készülékeket egyre nehezebb javítani, sokba kerül az üzemelésük, nem lehet automatizálni és gyenge a hőtartásuk, vagy nagyon meleg lesz vagy rögtön fázni kezdünk.
A gázkonvektort lecserélhetjük gázkazánra (meg lehet oldani a konvektor helyére épített gázkazánnal, amihez radiátort kell beépíteni), de a teljes rendszert is lecserélhetjük. Fontos! Ha a fűtési rendszer korszerűsítése nem jár együtt az épület komplex energetikai korszerűsítésével (nyílászárók, homlokzati-, födém- és aljzatszigetelés), nem lehet garantálni a fűtésszámla csökkenését vagy a környezettudatosabb energiafelhasználást.
Napelem és fűtőpanel
Ha kisebb méretű házat, lakóteret, műhelyt szeretnénk fűteni, akkor érdemes megfontolni a fűtőpanel(ek) beszerelését. Természetesen ez a módszer abban az esetben számít költséghatékony megoldásnak, ha a panel üzemeltetéséhez napelemrendszeren keresztül nyerünk elektromos áramot. Ha még nincs optimalizált napelemrendszere, keressen meg minket, segítünk kiválasztani a megfelelő invertert és az optimális mennyiségű napelem panelt!
A fűtőpaneles megoldásnál sem mindegy, hogy mekkora a belső tér, mekkora a szoba területe, milyen az épület szigetelése, a nyílászárók állapota és az sem mellékes, hogy milyen energiaforrással szeretnénk megvalósítani a fűtésünket. Kiválóan alkalmazható a fűtőpanel, ha a különböző helyiségekben különböző hőrmérsékletet szeretnénk elérni, vagy ha ideiglenesen, pl. albérletben szeretnénk megoldani a fűtést. A fűtőpanelt gyakran alkalmazzák másodlagos fűtéshez vagy olyan helyiségek melegítéséhez, ahol nincs szükség állandó melegre. A programozható, okostelefonról irányítható fűtőpanelek előnye, hogy a saját hőigényünkre állíthatjuk be a fűtés intenzitását és idő intervallumát.
Egy átlagos napelemrendszer megtérülési ideje 8-10 év, de ez természetesen függ az épület energiaigényétől, tákolásától, a terület időjárási adottságaitól.
Napelem és hőszivattyú
A fűtéskorszerűsítés koronázatlan királya. Van olyan módszer is, amivel lenullázhatjuk a fűtőanyagra kiadott költségeket és semmilyen károsanyag nem kerül a légtérbe a fűtési rendszerünkből. Igaz, ennek a rendszernek a kiépítése komolyabb költségeket jelent egy felújítás során. Azonban ha új házat építünk, érdemes padló-, fal- vagy mennyezetfűtéssel felszerelni az épületet, hőszivattyú segítségével termelni a hőt, amit napelemről üzemelünk. Így a fűtéstechnikánknak a karbantartáson túl szinte semmi rezsiköltsége nem lesz, ráadásul 100 %-osan megújuló energiaforrásból biztosítjuk a hőenergiát és az épület károsanyag-kibocsátása is nulla lesz.
Elektromos fűtés infrapanellel
Ha kisebb alapterületű lakás, ház, nyaraló fűtéséről szeretnénk gondoskodni, vagy fontos, hogy a helyiségeket egymástól külön tudjuk fűteni, érdemes infrapanelben gondolkodni. Mivel ehhez a fűtési technológiához is elektromos áram szükséges, akkor éri meg igazán, ha napelemről üzemeltetjük.
Automatizálás
Van még egy költséghatékony megoldás, ha nem szeretnénk a teljes fűtési rendszert lecserélni. (Jó még a kazán, nincs több, mint egymillió forintunk a kazán, a radiátorok és a rendszer cseréjére). Ez pedig az automatizálás. Minden fűtési rendszerben van valamilyen szintű vezérlés, automatizálás, és attól függ a rendszer hatékonysága, hogy milyen az automatika.
Komfortérzet és spórolás szempontjából is sokat jelent, ha egy ház helyiségeit pont arra a hőmérsékletre fűtjük fel, amennyire szükségünk van és csak abban az időszakban, amikor ott vagyunk a helyiségben. Ehhez termosztátokra van szükség (nem csak egyre!), így a rendszer érzékelni fogja a hőmérséklet változását a lakás különböző tereiben, és egy okos vezérlés segítségével azt is el tudjuk érni, hogy a szobákban más és más hőmérséklet legyen.
Az automatizálás jelentősen kisebb költséget jelent, mint a kazáncsere vagy a teljes körű korszerűsítés, viszont jelentősen csökkenthetjük vele a fölösleges üzemidőt, a rezsiköltséget és az elfüstölt károsanyagot. Körülbelül 1-2 év a megtérülési ideje ennek a befektetésnek. És nem mellesleg komfortosabb lesz a lakásunk.
Szigetelés
Ahhoz, hogy a fűtéskorszerűsítés valóban jól működjön, mindenképp szükség lesz az épület szigetelésére. (Ha még nem volt korábban szigetelve.) A homlokzati szigetelés kivitelezése során figyeljünk arra, hogy a megfelelő vastagságú szigetelőanyag kerüljön fel a falra a megfelelő ragasztási technikával. Ha a födémet is szigeteljük, gondoskodjuk arról, hogy a homlokzat és a födém találkozási területén is legyen szigetelő anyag, különben penészedési folyamatok indulhatnak meg a hőhídnál.
Nyílászárók
A szigetelés mellett nagyon lényeges, hogy a nyílászárók is megfelelő hőszigetelési tulajdonsággal rendelkezzenek ahhoz, hogy a fűtéskorszerűsítés után valóban hatékonyan tudjuk kifűteni a belső tereket. Ha rossz állapotban vannak az ablakok, ajtók, rengeteg hőenergia szökik el a laktóréből. Amennyiben belefér a költségkeretbe, érdemes megfontolni a nyílászárók cseréjét (amelyet 20-25 évente amúgy is minden épületnél érdemes elvégezni.)
Ha elavult a rendszerünk (gázkonvektor, régi kazán), érdemes megfontolni a fűtéskorszerűsítést.
Kevesebbet kell költenünk a fűtésszámlára, csökken az épület károsanyag-kibocsátása, növekszik a lakás komfortérzete és akár az energetikai besorolása is javulhat,
Meg kell vizsgálni, hogy milyen méretű, adottságú tereket akarunk kifűteni. Az is fontos, hogy mennyi pénzünk van az adott munkafolyamat elvégzésére.
