Megéri klímával fűteni?

Hogyan lehet klímával fűteni?

Fűtés klímával? Van, aki esküszik rá, pedig sok buktatója van.

Mielőtt belevágunk a klímával való fűtés kivitelezésébe, mindenképp egyeztessünk egy szakemberrel, hogy a lakásunk, házunk fűtési céljainak valóban megfelel-e ez a megoldás. Ha végigvettük a megoldási lehetőségeket, és nem maradt más, tényleg klímával akarunk fűteni, akkor olyan klímaberendezést kell beszereltetnünk, ami alkalmas a hűtés mellett a fűtésre is.

Minden szobához, amit fűteni szeretnénk, kell egy beltéri egység. A split klímaberendezéseket lehet úgy szerelni, hogy egy kültéri egységhez csatlakoztatunk több beltéri egységet, de ennek a megoldásnak alacsonyabb a hatékonysága. És ha csak egy kültéri egységünk van, meghibásodás esetén az egész lakásban fázhatunk, míg ha minden szobára jut egy kül- és egy beltéri egység, akkor még van menekülési útvonalunk. 🙂

Na de hogyan működik a klíma?

Az eszközben található klímafolyadék először elpárolog, ami hőelvonással jár. A nagy mennyiségű gőz aztán lecsapódik, így nem vész el a klímafolyadék, és ez a folyamat ismétlődik a nyomáskülönbség hatására újra meg újra. A folyamat megfordításával a hűtés helyett melegíteni is képes az eszköz.

És hogy csinál meleget a kinti -10 fokból? Hogy működik a fűtés klímával?

A hőenergia az alacsonyabb hőmérsékletű rendszer felől a magasabb hőmérsékletű rendszer felé halad, de ennek a haladásnak az elősegítéséhez szükségünk van a kompresszorra is. Vagyis a kültéri egységünkben található -60 Celsius fokos folyadék találkozik a kinti -10 fokkal, létrejön egy 50 fokos különbség, és ezt az energiát fogjuk hadra a kompresszor segítségével.

Tehát amikor a klíma fűteni kezd, akkor nem egy fűtőszálat kapcsolunk be az eszközön, hanem megfordítjuk a klíma működési elvét.

Azt is fontos tudnunk, hogy a klíma nem friss levegőt fúj a lakásba, hanem a szoba levegőjét melegíti vagy hűti le. Épp ezért a levegő cseréjéhez, és az oxigén pótlásához mindenképp szükséges rendszeresen szellőztetni a szobánkat, lakásunkat.

A köznapi nyelvhasználatban gyakran keveredik a klíma és a hőlégszivattyú kifejezés. A klíma és a hőlégszivattyú azonos elven működik, viszont a klíma a szoba levegőjét hűti-fűti, míg a hőlégszivattyú egy közvetítő folyadékot (pl. vizet) melegít-hűt, de erről bővebben itt olvashatsz.

Gazdaságos-e klímával fűteni?

Az elektromos fűtéstechnikákhoz vagy a gázkonvektoros megoldáshoz képest olcsóbb a fűtés klímával, ez persze függ az eszköz hatásfokától. A hagyományos elektromos fűtéstechnika nagyjából egy az egyben használja fel az áramot, vagyis 1 kWh elektromos áramból 1 kWh hőenergiát kapunk. Egy jó hatásfokú klímával a hőelvonásból származó energiának köszönhetően 3-4 (akár 5) kWh hőenergiát is kaphatunk 1 kWh áram felhasználásával!

Ez rettentő jól hangzik, de sajnos még elég sok tényezőtől függ, hogy a klímánk gazdaságosan tud-e hűteni-fűteni. Mielőtt telepítenénk, mindenképp mérjük fel a következőket:

– milyen fekvésű, elrendezésű az tér, amit fűteni szeretnénk?

– mennyire vagyunk fázósak, mennyire szeretnénk felfűteni a tereket?

– milyen a szigetelése a lakásnak, háznak, milyenek a nyílászárók?

– milyen éghajlati adottságai vannak a lakóhelyünknek?

– van-e alternatív fűtési lehetőségünk vagy kizárólag a klímára hagyatkoznánk?

– mennyire párás a helyiség? (fürdőszobába például teljesen fölösleges klímát szerelni)

– milyen időszakokban szeretnénk a fűtést klímával megoldani? Vannak, akik csak az őszi-tavaszi időszakban használják a klímafűtést, a nagy téli hidegekre pedig fatüzeléssel, gáztüzeléssel készülnek. Minél hidegebb a levegő odakint, annál inkább csökken a klímaberendezés hatékonysága.

A klíma telepítése olcsóbb, mintha egy gázcirkót és a hozzá tartozó fűtőtesteket, egy biomasszával üzemelő (fatüzelésű) kazánt, pláne geotermikus fűtési rendszert szeretnénk telepíteni.

Minden klíma alkalmas arra, hogy fűtsünk vele?

Nem. Ha fűteni is szeretnénk a klímánkkal, akkor olyan 2:1 berendezést kell választanunk, amelyik képes fűteni és hűteni is. A klímáknak rengeteg típusa létezik, mindenképp érdemes szakemberrel egyeztetni klímavásárlás előtt.

Milyen (kinti) hőmérsékletig képes fűteni a klíma?

A tapasztalat azt mutatja, hogy enyhébb hideg esetén működik a leghatékonyabban a fűtés klímával. Vagyis akkor, amikor a kinti hőmérséklet és a külső egységben lévő folyadék (kb. -60 C fok) között elég nagy még a különbség, de már fűteni kell. A mi éghajlati körülményeinket figyelembe véve ez az őszi, tavaszi időszakban szokott leggyakrabban előfordulni.

Minél hidegebb van, annál inkább csökken a különbség a klímafolyadék és a kinti levegő között, vagyis romlik a klíma hatékonysága. És hogy mi a legalacsonyabb hőmérséklet, amíg még működik a klímánk? Ez az adott berendezéstől függ, van, amelyik -15 fokig, van, amelyik -25 fokig garantálja a hatékonyságát. Ha a klímánk -15 fokra van kalibrálva, nem fog lekapcsolni, amint a hőmérőn meglátjuk a -16 fokot, csak sokkal kisebb hatásfokkal fog tudni dolgozni.

Mit jelent a COP, SCOP érték és mi a jelentősége?

A klíma hatékonyságát jelzik ezek a mozaikszavak.

A COP (Coefficient of Performance) a klíma energiahatékonyságát jelzi ideális, „labor” körülmények között, vagyis azt, hogy egy kWh villamos energia felhasználásával hány kWh hőenergiát tud termelni a klíma.

A 2019. január 1-je óta a COP-ot felváltotta a SCOP (vagyis Seasonal Coefficient of Performance), ami az adott ország, terület éghajlati sajátosságait, adottságait figyelembe véve a fűtési szezonnal számolva adja meg a klíma teljesítményét. A SCOP tehát specifikusabb, közelebb áll a valósághoz. A SCOP mellett még ott van a SEER, ami a klíma hűtési hatékonyságát mutatja. Minél magasabb az eszköz SCOP és a SEER száma, annál hatékonyabb és gazdaságosabb a klímánk.

Mennyire kíméli a környezetet a többi lehetőséghez képest, ha klímával fűtünk?

A klasszikus on-off rendszerű klímák iszonyatosan leterhelték a hálózatot, amikor hűteni kezdtek. A modern, minőségi, inverteres klímák energiafelhasználás szempontjából sokkal hatékonyabbak (1 kW elektromos áram felhasználásával akár 5 kW hőenergiát is képesek létrehozni), és nem lőnek ágyúval verébre, vagyis csak annyi energiát használnak, amennyi az adott hőmérséklet eléréséhez szükséges. Tehát a hagyományos elektromos fűtési technológiákhoz és a régi típusú klímákhoz képest környezetkímélőbbek.

A klímaberendezésben található folyadék viszont veszélyes hulladéknak számít, nem megfelelő kezelése súlyos környezeti károkat okozhat.

Mennyire tartós egy klímaberendezés?

Egy jó minőségű, felső kategóriás klíma megfelelő karbantartással akár 15-20 évig is működik. Ha klímavásárlásra adjuk a fejünket, érdemes a felső polcon keresni és csak jól bejáratott, profi cégnél vásárolni, hogy ne koppanjunk nagyot, amikor garanciális szervizelésre kerül sor. A közép- és a csúcskategória árai közel kerültek egymáshoz az elmúlt években, viszont egy olcsó klíma egy év garanciával sajnos pénzkidobásnak számít.

Mik az előnyei annak, ha klímával fűtünk?

Akkor érdemes klímával hűteni-fűteni, ha egy régi építésű ház vagy lakás helyiségeit szeretnénk meleg vagy hideg levegővel ellátni, időlegesen ki akarjuk egészíteni a hagyományos cserépkályhás vagy konvektoros fűtésünket. A klíma hamar felfűti a szobát, páramentesít és eltérő hőmérsékletet lehet vele produkálni a különböző helyiségekben.

Alapvetően kis helyet foglal, a beszereléshez nem kell engedélyt kérni, keveset kell bontani, átépíteni, egyszerűen bővíthető, átalakítható és jelentősen olcsóbb, mint egy hasonló kvalitású gázcirkó, fatüzelésű kályha vagy hőszivattyús fűtésrendszer kiépítése.

Milyen hátrányai vannak?

Sajnos több hátránya is van a klímával való fűtésnek, amit a telepítésnél nem feltétlenül gondolunk végig.

Az egyik a zaj. A split klíma telepítésével a kültérben helyezzük el a fő zajforrást, vagyis a kompresszort. Így belül ugyan nem lesz nagyon hangos a klímánk, viszont a szomszédok moroghatnak a folyamatos zúgás miatt. És sajnos akármilyen „zajtalan” klímát veszünk, egy alapbúgás mindig emlékeztetni fog minket a gép jelenlétére a szobánkban.

A következő probléma a külső egységről csöpögő víz, ami különösen akkor jelent problémát, ha épp csak fagypont felett van a kinti hőmérséklet és magas a páratartalom. Ilyenkor ráfagyhat a kinti egységre a víz, ami a leolvasztás után (ezt a klíma automatikusan elvégzi), lecsöpög a járdára, ott újra megfagy és így balesetveszélyes lesz.

A harmadik hátrány a hőérzet. Mivel a berendezés meleg levegőt fúj be a légtérbe, nincs egy hőtartó test vagy felület, ami akkor is melegít, ha nincs bekapcsolva az eszköz. Téli hideg estén nem lehet hátunkat a klímának vetve elmerülni egy jó könyvben vagy sorozatban.

A negyedik a hatékonyság. Ha nagyon hideg van, kevésbé hatékony a klímánk.

Az ötödik a tisztítás költsége, tavasszal és ősszel is ki kell tisztíttatni a klímánkat.

Összességében megéri-e?

Akkor éri meg, ha egy régi építésű házban, lakásban szeretnénk kiegészítő fűtés-hűtést beszerelni. Mondjuk van egy századelős lakás, ahol ketyeg még 3-4 konvektor, erősen süti a nap az ablakokat. Nyáron jól jön a klíma, télen pedig korrekt meleget ad, ráadásul jelentősen olcsóbb lesz, mint a gázkonvektoros megoldás. Ha csak a működtetési költségét nézzük, ebben az esetben megéri. De ne feledjük, hogy egy jó minőségű, hatékony és halk klímaberendezés beszerzési, beszerelési költségéhez még hozzájön a készülék téliesítése (ez kültéri egységenként kb. 25-30000 forint), és a tavaszi-őszi klímatisztítás.

Ha azonban új építésű ház fűtéstechnikájában gondolkozunk, nem éri meg klímával fűteni. Amennyiben építkezünk és hűteni-fűteni is szeretnénk a házunkat, emellett környezetbarát, komfortos megoldásra vágyunk, a legcélszerűbb egy napelemről meghajtott hőszivattyút beüzemelni és kiépíteni hozzá a fal- vagy mennyezetfűtést.

Van-e jövője a klímával való fűtésnek?

Ahogy fent is írtuk, a klímával való fűtésnek elég sok hátránya van, csak akkor javasoljuk, ha régebbi építésű házak, lakások, helyiségek hűtésére-fűtésére szeretnénk használni átmenetileg. Kifejezetten fűtési céllal klímát szerelni, különösen új építésű háznál nem tartozik a nyerő döntések közé!