A napelem kapcsán sokféle tévhit és téves elképzelés terjeng: túl drágák és sosem térülnek meg, hamar elromlanak, tönkreteszik a tetőt… Csokorba szedtük a leggyakoribb napelemes tévhiteket és megcáfoljuk őket – de legalábbis árnyaljuk a képet!
1. A napelem megfizethetetlen egy átlagember számára
Egy napelemes rendszer költsége több mindentől függ, általánosan érvényes ár nincs. A bekerülési költséget meghatározza a napelemek és egyéb szükséges eszközök, szerelvények típusa és ára (ezek esetében is nagy különbség lehet az átlagos és a prémium minőség között), de magának a minden esetben (!) egyedi telepítésnek a költségei is. Utóbbi esetében arra is gondolni kell, milyen egyéb építési és műszaki beavatkozásokra lehet szükség. Kell-e például héjazatot cserélni vagy meg kell-e erősíteni a tetőszerkezetet – ha igen, nos, az tényleg megdrágíthatja a dolgot.
Mégis, a tapasztalatok szerint egy átlagos háztartásokra méretezett, 2,5-3,5 kW teljesítményű, különösebb átalakítással nem járó rendszer kiépítésének teljes költsége 1,2-2 millió Ft között mozog. Ez már tartalmazza a napelemek, az inverter, a tartószerkezet, az elektromos és egyéb szerelvények, de a tervezés, kivitelezés és beüzemelés költségét is.
A napelemek telepítését időről időre az állam is támogatja – érdemes tájékozódni az aktuális pályázati lehetőségekről, mert ha sikerül egy ilyet megcsípnünk, azzal jelentősen csökkenthetjük a kiépítés költségét.
Akinek pedig nincs elegendő megtakarítása, az kisebb önrész mellett akár 0%-os kamatozású, államilag támogatott hitelt is igénybe vehet. A törlesztés időtartama megválasztható úgy, hogy havonta ne fizessünk többet a jelenlegi villanyszámlánknál. Így például 8500 Ft-os számla és 1,5 millió forintos kölcsönből kiépített rendszer esetén 15 évig tart a törlesztés. Ez alatt az idő alatt nem fizetünk többet, mint egyébként fizetnénk, a kölcsön visszafizetése után pedig még jó ideig biztos hogy szinte ingyen jutunk villamos energiához. (Azért nem teljesen ingyen, mert egyes rendszer elemek egy idő után lehet, hogy cserére, maga a rendszer pedig időnként karbantartást és felülvizsgálatot is igényel.)
2. A napelem csak nagyon sok idő eltelte után térül meg
Nincsen általánosan érvényes megtérülési idő, a napelemek megtérülési ideje esetenként változik. Azt azonban, hogy csak nagyon sok idő után térül meg, biztos nem állítható.
A megtérülési idő meghatározásához alapvetően a következőkkel kell számolni:
- a rendszer telepítési költsége;
- a rendszer mérete és a megtermelt villamos áram mennyisége;
- a megtakarított energiaköltségek nagysága;
- a fel nem használt és esetlegesen a hálózatba táplált villamos áramból származó bevétel nagysága.
Ha nincs is általánosan érvényes megtérülési idő, kis utánaszámolással a napelemek mindenképp jó befektetésnek bizonyulnak. Egy egyszerű (éa s már idézett) példával illusztrálva: egy 8500 Ft-os havi villanyszámlát kiváltó, 1,5 millió forintos költséggel kiépített rendszer esetén a megtérülési idő 15 év, ami azért nem olyan rettenetesen hosszú. Főleg, ha a telepítéshez államilag támogatott hitelt is igénybe tudunk venni és döntő részben nem is a mi pénzünkből történik.
Ide tartozik azonban az is, hogy a nagyobb rendszerek kiépítése fajlagosan olcsóbb, azaz a nagyobb rendszerek megtérülési ideje rövidebb. Egy 7-10 kW közötti napelemes rendszer megtérülési ideje abban az esetben, ha a megtermelt villamos energiát el is fogyasztjuk, mindössze 7-9 év!
Néhány megjegyzést hadd fűzzünk még a megtérülési idő legfontosabb tényezőihez:
A megtermelt villamos áram mennyisége a telepített rendszer teljesítményétől, a napelemek tájolásától és dőlésszögétől, illetve egyéb meghatározó tényezőktől (pl. árnyékolás) függ.
A megtakarított energia költségek: A villamos energia ára nem állandó, függ a mindenkori piaci folyamatoktól és állami energiapolitikától is. De az igazi kérdés nem csak az, hogy mennyi villamos áramot tudunk megtermelni magunk, hogy ennek költségét meg tudjuk takarítani. Érdemes rendszerben gondolkodni és számba venni életünk minden energiafogyasztási területét. Más energiaforrások kiváltásával ugyanis akár még fokozhatjuk is a megtakarítás mértékét!
Ha például villanyautót töltünk az általunk megtermelt villamos energiával, akkor a hazánkban leginkább elterjedt, 16 kWh/100 km-es fogyasztású Nissan Leaf esetén és 38 Ft/kWh-os díjjal számolva 608 Ft-ot spórolunk 100 kilométerenként. Viszont egy hasonló kategóriájú, de más meghajtású autó esetében az üzemanyagköltség üzemanyagtól függően 1500-2400 Ft lenne. Azaz, ezzel összehasonlítva a megtakarítás már két és fél, de akár négyszeres is lehet!
De növelhetjük a megtakarítás mértékét úgyis, ha elektromos fűtőszállal fűtjük fel víztartályunk vizét. Ezzel ugyanis, amennyiben egyébként gázkazánunk van, a földgáz számlán tudunk spórolni. A gáz fajlagosan ugyan olcsóbb (még) a villamos áramnál, utóbbi azonban “ingyen” van.
A fel nem használt és esetlegesen a hálózatba táplált villamos áramból származó bevétel a villamos áram átvételi árától függ. Ez jelenleg nem túl magas, ugyanakkor hálózati díjat sem kell fizetni. A jövőben azonban mindez változat!
Végül, azt se felejtsük el, hogy a napelemes rendszerbe fektetett pénzünk ingatlanunk értékét is növeli, a megújuló energiaforrások kiaknázása ingatlanunk energetikai besorolását is befolyásolhatja.
3. A napelem felszerelése engedélyhez kötött
Hogy tisztán lássuk a helyzetet, tisztázzuk, milyen engedélyről is beszélünk!
Amire a háztartási méretű, 50 kW-ot nem meghaladó teljesítményű kiserőművek létesítése esetében nincs szükség (családi és társasházakra jellemzően ennél kisebb méretű rendszerek kerülnek), az az építési engedély.
Amire viszont szükség van: a hálózatra visszatápláló rendszereket engedélyeztetni kell a területileg illetékes áramszolgáltatóval. Jó hír viszont, hogy ezt a kivitelezéssel megbízott napelemes vállalkozás végzi, nem az ügyfél.
4. A napelem hamar tönkremegy
Előbb-utóbbi természetesen a napelemek is tönkre mennek, mindazonáltal úgy tervezik őket, hogy évtizedekig működni tudjanak. Mozgó alkatrészeket nem tartalmaznak, ezért alapvetően csak a felhasznált anyagok elfáradásával, a lehetséges mechanikai sérülésekkel és a szilícium cellák természetes teljesítményvesztésével kell számolni. Amennyiben tehát jó minőségű anyagokból és megfelelő technológiával készülnek, igen tartós jószágok, amelyek ellen tudnak állni az időjárás olyan viszontagságainak is, mint a jégeső, az erős napsugárzás vagy a hó nyomása.
A különböző források sokszor hivatkoznak rá, hogy a Németországban és Ausztriában az 1990-es évek legelején telepített napelemek még ma is működnek. Jóllehet, már nem azon a hatásfokon, mint újkorukban: a tapasztalatok szerint ugyanis a napelemek teljesítmény vesztésének éves értéke a jelenlegi fejlettségi szinten is 0,6-0,8% körüli. Azaz, ha nem is éri őket nagyobb sérülés, szép lassan romlik teljesítményük. Jóllehet, ez a mérték nem annyira veszélyes, és a most felszerelt napelemek 20-30 év múlva is kielégítő teljesítményt tudnak nyújtani.
A napelemek tartósságát a megfelelő anyaghasználat biztosítja. Így az edzett üvegek használata megfelelő mechanikai védelmet nyújt még a nagyobb szemű jégeső ellen is, a táblák alumínium keretezését a korrózió és az UV sugárzás sem veszélyezteti, az elektromos érintkezőket és vezetékeket pedig a lamináció védi a csapadéktól és egyéb nedvességtől.
Ennek megfelelően a napelemek igen strapabíró eszközöknek bizonyulnak, s nem ritka, hogy a gyártók akár 25-30 éves garanciát is vállalnak rájuk.
5. A napelem szennyezi a környezetet
Az semmiképp sem állítható, hogy a napelemeknek ne lenne semmiféle környezeti hatása. A gyártásukhoz szükséges anyagokat ki kell bányászni, elemeiket elő kell állítani, össze kell szerelni és még szállítani is kell őket. Mindez anyag és energia, s számos ponton keletkeznek hulladékok.
Mégis, a napelemek életciklus elemzése szerint környezeti hatásuk a hagyományos energiatermelési módokhoz képest alacsony. Még amennyiben teljesen új és nem reciklált anyagokból készülnek is, az előállításukhoz felhasznált energia 3-6, Magyarországon nem egészen 5 év alatt megtérül, és energiamérlegük pozitívba fordul.
Ráadásul a napelem működés közben már egyáltalán nem szennyezi a környezetet: mindenféle káros melléktermék és kibocsátás nélkül termeli a villamos áramot.
Persze, egyszer a napelemek is hulladékká válnak – ráadásul elektronikai hulladékká, aminek a kezelése külön odafigyelést igényel. A napelemek azonban döntő mértékben újrahasznosíthatóak – még ha a technika jelenlegi állása szerint ennek meglehetősen magas is az energia- és költségigénye. Összetevőik (arányukat tekintve csökkenő sorrendben: üveg, műanyag, alumínium, szilícium, réz, ezüst, ón, ólom, valamint egyéb fém és szervetlen összetevők) egy része (így az ólom és az ón) problémásabb, egy másik része viszont (a szilícium, réz és ezüst) viszont kifejezetten értékes nyersanyag. Az üveglapok, alumínium keretek és elektronikai panelek viszonylag egyszerűen újrahasznosíthatóak, a jellemzően nagy tisztaságú szilíciumot pedig kinyerése után akkumulátorokban tudják felhasználni.
Az Európai Unió, így Magyarország területén a hulladékká váló napelemek kezeléséről a gyártóknak kell gondoskodni: nekik kell visszagyűjteni és ártalmatlanítani őket, de legalábbis kötelesek ennek költségét megfizetni. Jelenleg az elromlott napelemek korlátozott mennyiségben az arra kijelölt lakossági hulladékudvarokban adható le.
6. A napelem csak szikrázó napsütésben működik
A fotovoltaikusság elve alapján működő napelemek, ahogy a nevük is jelzi, fény hatására termelnek villamos energiát. Minél nagyobb ennek a fénynek a mennyisége, annál többet.
Ugyanakkor egy-egy napelem panel a névleges teljesítményét csak a legritkább esetben képes ténylegesen leadni, mivel a valós teljesítményét több tényező is befolyásolja. Ilyen többek között a külső és az üzemi hőmérséklet, a légköri szennyeződés, a pára, a felhőborítottság, vagy épp a napelemre vetülő árnyék.
Emiatt viszont a napelemek az idő nagy részében részterhelésen működnek, az azonban nem igaz, hogy működésükhöz szikrázó napsütésre lenne szükség. Valójában pirkadattól alkonyatig a teljes nap folyamán és még felhős időben is képesek villamos energiát termelni – még ha értelemszerűen kevesebbet is a verőfényes déli óráknál.
7. A napelemek javítása nagyon drága
A napelemek jellemzően nem szoktak elromlani – egyrészt, mert kifejezetten tartósra tervezik őket, másrészt, mert mozgó alkatrészek híján nem nagyon van mi elromoljon bennük.
Mégis, ha valamilyen okból meghibásodás lépne fel, a garanciális időn belül a gyártó cég díjmentesen cseréli az érintett panelt. S mivel ahogy fentebb láttuk, a garanciális idő jellemzően jóval hosszabb, mint a megtérülési idő, anyagi kárunk nem igazán keletkezik ilyenkor sem.
Problémát sokkal inkább a panelek felületének nagy faágak, ledőlő kémények, extrém jégverés, egyéb jelentős mértékű külső behatás miatti sérülései jelentenek. A paneleket ilyenkor cserélni kell, foltozgatni nem lehet. Ilyen esetekre köthető azonban nem túl költséges biztosítás, amivel fel tudunk készülni a kellemetlen meglepetésekre.
8. A napelemet csak tetőre lehet szerelni
A napelemek nem csak tetőre (lapos vagy ferde tetőre egyaránt), de gyakorlatilag bárhova, így föld felszínére épített, vagy épp vízen lebegő tartószerkezetekre egyaránt telepíthetőek. Terjedőben vannak a homlokzati panelek, amelyek ráadásul az épület dekorativitását is fokozzák, valamint a terasz- vagy épp kocsi beálló fedések is, amelyek lehetővé teszik a különösen hatékony kétoldalú napelemek használatát is.
9. A napelemek által tárolt áramot nem veszik vissza
A 2007-es villamos energia törvény rendelkezése szerint a háztartási méretű (50 kW-ot meg nem haladó teljesítményű) kiserőművek által megtermelt villamos energiát köteles átvenni a területileg illetékes villamosenergia szolgáltató.
Amennyiben termelési/fogyasztási egyenlegünk pozitív (azaz fogyasztásunknál több energiát termelünk), a különbség kétirányú, “ad-vesz” órákkal végzett mérés alapján számolható el. Mivel a vételezett mennyiség erejéig a betáplált és a vételezett energia ára ugyanaz, a hálózat gyakorlatilag ingyenes energiatárolási lehetőséget biztosít! Amit pedig a fogyasztási mennyiségen felül termeltünk meg, annak díját megfizeti a szolgáltató.
10. A napelem éjszaka nem szolgáltat áramot (csak nappal termel, és éjszaka nincs áram)
Valójában a napelem még holdfénynél vagy utcai lámpánál is működik, alacsony intenzitású fény hatására is termel áramot. A problémát inkább az jelenti, hogy ekkor nem keletkezik elegendő feszültség ahhoz, hogy elinduljon a napelemek egyenáramát váltakozó árammá alakító inverter. Ez azonban nem jelenti, hogy a napelemes háztartások éjszakára villamos energia nélkül maradnának!
A napelemes rendszerek döntő többsége ugyanis rá van kötve a villamos energia hálózatra. Ez lehetővé teszi, hogy a megtermelt energia felesleg betáplálásra kerüljön a hálózatba, s hogy amikor pedig nincs, vagy a fogyasztási igényhez képest nem elegendő a termelés, akkor a szükséges energia mennyiséget a hálózatból vételezzük.
Ha jól van méretezve a napelemes rendszer, akkor a betáplált és vételezett áram mennyiség kiegyenlíti egymást. Mindaddig, amíg a jelenleg érvényes szaldó elszámolás érvényben van (azaz a betáplált és a vételezett villamos energia ára megegyezik egymással), ez azt is jelenti, hogy nincs villanyszámlánk.
A másik megoldás az akkumulátor, de az csak ott éri meg egyenlőre ahol nincs kiépített villamos hálózat.
11. A telepítés után beázhat a tető
Amennyiben kontárok végzik a telepítést, valóban beázhat. Ugyanakkor ez nem szükségszerű! S bár a tartószerkezetek rögzítése a héjazat típusától függ, a napelemek minden esetben felhelyezhetőek úgy, hogy kizárható legyen a beázás. A cseréptetők esetében (ld. még következő pont) a cserepek megfelelő visszarendezésével, ha pedig meg kell fúrni a tetőt (pl. zsindely- vagy lemeztetőknél) megfelelő alátétekkel, palástokkal és tömítőgyűtűkkel lehet a tökéletes vízzárást biztosítani.
12. Telepítéskor átfúrják és tönkreteszik a cserepet
Dehogy!
Cseréptető esetén a napelemek a szarufához és az ellenléchez kampókkal rögzített sínekre kerülnek. A kampók rögzítésekor a cserepeket ideiglenes jelleggel széthúzzák, a csavarok azonban a cserepek alatti fa elemekbe kerülnek. Megfúrni tehát semmiképp nem kell a cserepeket, és mivel a napelemek súlya közvetlenül a szarufára terhelődik, a későbbiekben sem áll fenn a cserepek károsodása.
