A napelem adó 2017-es bevezetése előtt (és utána is) sok mindent lehetett olvasni arról, hogy kinek, mikor mennyit kell fizetnie a napelem által termelt többlet energiáért, pontosabban a hálózat rendszerhasználatáért. Mielőtt belevágnánk a napelem adó taglalásába, fontos megjegyezni, hogy jelenleg gyakorlatilag nem kell napelem adót fizetnie a magánfelhasználóknak és elvileg is csak a 4 kW-nál nagyobb teljesítményű rendszerek 4 kW fölé eső teljesítménye után kellene adót fizetnünk.
Egy adó, ami van is meg nincs is? Igen, ennek járunk utána jelen cikkünkben.
Amennyiben minőségi napelemes rendszert telepítene, keressen minket!
Mit jelent a napelem adó?
A napelem adót 2017 áprilisában vezették be. Nagy felzúdulás övezte a bejelentést: miért is kéne adót fizetnem rendszerhasznalátért, amikor a kis erőművem termeli a többlet energiát? A napelem adó kiötlői az alábbi logika alapján gondolkoztak: azok, akiknek napelemes rendszerük van, használják az elektromos hálózatot, tehát fel kell számolni valamilyen módon a használat díját.
De hogy is néz ki ez a folyamat? Lakossági felhasználóként telepítek egy rendszert, ami megközelítőleg fedi az energiaszükségletemet. A napelemes rendszerem, otthoni erőművem megtermel egy adott energiamennyiséget, aminek csak egy részét használom fel termelés közben világításra, fűtésre, az elektromos eszközeim működtetésére, a többlet energiát pedig betáplálja a rendszerem a „közösbe”. Természetesen az otthoni naperőmű csak akkor termel, amikor süt a nap, télen, amikor rövidebbek a napok vagy amikor felhős az ég, jóval kevesebbet tudok termelni. Ugyanez a helyzet az éjszakai energiaszükségletünkkel.
Amikor nem működik a napelemes rendszerem, vagy éppen kevesebbet termel, mint amennyi villamos energiát a ház felvesz, akkor a hálózatból szerzem az elektromos áramot. Vagyis nem biztos, hogy én pont azt az energiát fogom használni, amit a rendszerem megtermelt, nincsenek megjelölve a wattok, hogy melyik jött tőlem, melyik származott a hálózat másik házi vagy ipari erőművéből.
A napelem adó tulajdonképpen egy rendszerhasználati díj.
Kinek kell fizetnie? Mekkora teljesítménytől?
Az eredeti jogszabály alapján a 4 kW-nál nagyobb otthoni napelemes rendszerek használóinak kellett fizetnie a többlettermelés után. A jogalkotók azzal érveltek, hogy egy átlagos családi ház napelemes igényeit (vagyis elektromos energiahasználatát) bőven lefedi a 4 kW. Az eredeti jogszabályt több szakértő is kifogásolta már 2017-ben.
Felvetették, hogy a 4 kW-os „átlagos család” kategóriába már nem fér bele, hogy több nagyobb fogyasztó is együttesen működjön (pl. légkondi, mosógép, mosogatógép, hűtő, szárítógép stb.). Vagyis nem tűnik életszerűnek 4 kW-nál meghúzni a fölső határt. És ha megnézzük a jelenleg telepített napelemes rendszerek méretét, egy modern háztartás energiaigényét, akkor inkább 6-8 vagy akár 10 kW-os napelemes rendszerekben érdemes gondolkodni. Főleg akkor, ha elektromos vagy hibrid autónkat is a saját napelemes rendszerről szeretnénk feltölteni, vagy esetleg már korszerű hőszivattyús fűtésünk/hűtésünk van.
A lényeg, hogy végül bevezették ezt az adónemet, azonban a gondosan kimatekozott napelem adó végül a zsebünkben marad!
De hogyan? Elvileg kellene használati díjat fizetni, gyakorlatilag viszont mivel az elosztói teljesítménydíj nulla, nem fizetnek azok sem, akiknek nagyobb a rendszerük 4 kW-nál.
Ki az, aki mentesül a napelem adó fizetése alól?
Az eredeti szabályok alapján a 4 kW alatti teljesítményű napelemes rendszerek tulajdonosainak nem kellett adót fizetnie. Gyakorlatilag azonak sem kell pénzt kiadniuk erre, akiknek ennél nagyobb a rendszerük.
És létezik még egy másik adózási terület, ami a napelem adóval van kapcsolatban, de ez nem a rendszerhaszánalati díjjal, hanem a megtermelt többletenergia után kiszámított személyi jövedelemadóval van kapcsolatban.
2021. június 10. óta adómentes a háztartási méretű kiserőművek tulajdonosainak, üzemeltetőinek bevétele. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek nem kell adóznia a bevétel után, ha például a házára telepített napelemes rendszerrel több energiát termel, mint amennyit felhasznál, és a hálózatba feleslegként visszatáplált energiát a villamosenergia-kereskedő megtéríti neki.
Háztartási méretű kiserőmű az olyan villamos energiát termelő berendezés, ami kisfeszültségű, otthoni hálózatra csatlakozik, és csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kilovoltampert (kVA).
Ha a magánszemély a villamos energia értékesítéséből származó bevételt nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében aktív felhasználóként, vagy energiaközösség tagjaként[2] szerzi, akkor az legfeljebb évi 12 000 kilowattóráig (kWh) adómentes[3].
Az adómentes értékhatárt meghaladó bevételből a kifizetőnek – ez esetben a kereskedőnek – nem kell adóelőleget megállapítani és levonni. A kifizető a magánszemélynek kifizetett adóévi összegekről a következő év január 31-ig egy külön összesítő igazolást állít ki, amiben feltünteti az értékhatár alatti és az azt meghaladó bevételrészt is, és erről a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is elektronikus úton adatot szolgáltat.
Ha a villamos energiát értékesítő magánszemély az értékhatárt meghaladó bevételt szerez, akkor eldöntheti, hogy
- az értékhatáron felüli bevételrészt tekinti jövedelemnek, vagy
- az éves bevétel egészéből az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó költségelszámolási szabályok, vagyis a 10 százalékos költséghányad, vagy tételes költségelszámolás alkalmazásával állapítja meg a jövedelmet.
A magánszemélynek a jövedelmet az éves személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania, és az adót a bevallási határidőig kell megfizetnie.[4]
Mekkora a napelem adó mértéke?
A napelem adó mértéke elég csekély (ráadásul egyelőre nem is kell fizetni). Hogy nagyságrendileg érzékeljük: egy 6 kW-os rendszer esetében megközelítőleg négyezer forintot kellene fizetnünk évente.
Hogyan kell kiszámolni?
A napelemes adót az alábbi képlettel lehet kiszámolni. Most vegyünk egy olyan méretű napelemes rendszert, amelynél a 2017 áprilisában hatályba lépő jogszabályok alapján adót kellett fizetni.
Vegyük az összes megtermelt energia mennyiségét (kWh) és ebből vonjuk ki a betáplált energia mennyiséget (kWh). Ez lesz a Termelési különbség (kWh). A termelési különbséget osszuk el az összes megtermelt energia mennyiségével, ez lesz az adó alap hányadosa.
Ezután meg kell szoroznunk a 4 kW feletti napelem rendszer méretét az adóalap hányadosával, ez lesz az adó alap. Majd ezt az összeget kell megszorozni az elosztói teljesítménydíjjal, hogy megkapjuk a befizetendő adó összegét.
Mindig csak a 4 kW feletti teljesítményre kellett kiszámolni a napelem adót. Vagyis ha van egy 6 kW-os napelemes rendszerünk, akkor 2 kW után kellett adót fizetnünk. Ennek összege megközelítőleg 4000 forint évente. De ahogy fent is írtuk, ez az összeg egyelőre a zsebünkben marad évről évre.
Miben változott a napelem rendszer adó 2017-es bevezetése óta?
A 2017-es bevezetés óta nem kellett fizetni napelem adót a 4 kW alatti rendszerek esetében, sőt, a 4 kW-nál nagyobb rendszereknél sem „hajtották be” ezt az adóösszeget. És ami változás volt 2017 óta, az nem a napelem adóként elhíresült használati díjra vonatkozott, hanem a megtermelt többlet energia után befizetendő szja-ra. Jelenleg nem kell beszámítani a személyi jövedelem adó alapjába a lakossági napelemes rendszerek által megtermelt többlettermelést, pontosabban az az összeg lett adómentes, amit a szolgáltató átutal nekünk.
