Mindannyian hallottuk már az ökológiai lábnyom kifejezést. De mit jelent pontosan és hogyan tudjuk kiszámolni? Ennek jártunk utána.
Mi az ökológiai lábnyom jelentése?
A definíció szerint az ökológiai lábnyommal azt mérjük, hogy az adott egyén, népesség, cég, szervezet vagy tevékenység mekkora biológiailag produktív területet (termőföldet vagy vízterületet) igényel annak érdekében, hogy fedezze anyag- és energiafogyasztásait, és lebontsa az általa kibocsátott hulladékokat.
Ebből is látjuk, hogy minden egyes embernek van ökológiai lábnyoma. Vagyis azzal, hogy élünk, energiát használunk, ételhez jutunk, ruhát vásárolunk, hulladék jön létre a háztartásunkban, közlekedünk, szórakozunk stb., hatunk a környezetünkre. Mennyire használjuk el vagy túl a Föld javait? Ezt a hatást összegzi és igyekszik egységesen mérni az ökológiai lábnyom értéke.
Rengeteg összetevője van a környezetre kifejtett hatásunknak. Az „ökológiai lábnyom” azt próbálja érzékeltetni, hogy hány hektár (egy hektár = 10 000 négyzetméter) termőföld- vagy vízterület kell ahhoz éves szinten, hogy az életmódunkat fenn tudjuk tartani (itt fontos szempont az is, hogy milyen technológiai körülmények jellemzik azt a társadalmat, amelynek környezeti hatását ki akarjuk számolni).
A kifejezést először 1992-ben használta egy kanadai ökológus, William Reis, aki Mathis Wackernagellel közösen dolgozta ki az ökológiai lábnyom kiszámításának módját. A Global Footprint Network 2003 óta évente frissíti az adatokat, honlapjukon 1961-től egészen napjainkig vizsgálhatjuk az egyes országokra vonatkozó információkat.
Ezt az értéket ki lehet számolni egy emberre, egy tevékenységre (pl. éves autóhasználat) családra, egy közösségre, városra, országra, kontinensre, vagy bolygónk teljes lakosságára.
Mit mér pontosan az ökológiai lábnyom?
Sok összetevője van az ökológiai lábnyomnak, fussunk végig a listán:
1. Karbonlábnyom, szénlábnyom
Erről a lábnyomról esik talán a legtöbb szó manapság. A fosszilis energiaforrásokból származó ipari mértékű termelés, az üzemanyag-használat, a mezőgazdaság mind mind hozzájárulnak az üvegházhatást elősegítő gázok (pl. széndioxid, metán, dinitrogén-oxid) kibocsátásához. Ezek a folyamatok hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, éghajlatváltozáshoz.
2. Halászati lábnyom
Ez is egy becsült érték, összevetik a különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatait és az újratermelési igényeiket. A halászati lábnyom mérése a biodiverzitás szempontjából is nagyon fontos. Ma már bolygónk óceánfelületének több mint 55% -án ipari méretű a halászat. A túlhalászás mértéke jelentősen meghaladja a fenntarthatósági szintet, a természetvédelem egyik legfontosabb feladata a túlhalászás kontrollálása és fenntartható szintre csökkentése. Amennyiben egy faj eltűnik vagy drámaian csökken az egyedszáma, az más fajok túlszaporodásához vezethet, amivel megbillen a biodiverzitás egyensúlya és további káros (és gyakran előre meg nem jósolható) hatásokat fog kiváltani a tengerek, óceánok ökoszisztémájában.
3. Termőföld lábnyom
A termőföld lábnyomával azt mérjük, hogy mekkora területre van szükségünk az élelmiszerek előállításához. Nemcsak az emberi fogyasztás céljából termelt növények tartoznak ide (pl. búza, kukorica), hanem az állati takarmányok előállítása, valamint a bioüzemanyagokhoz szükséges növények termőterüelete is. Ide vesszük a biomassza, a növényi olajok, a növényi eredetű kenőanyagok, üzemanyagok előállításához szükséges területeket is.
4. Legelő lábnyom
Azokat a területek soroljuk ide, ahol tenyésztés céljából (hústermék, tejtermék, tojás, gyapjú stb.) állatokat tartanak, legeltetnek. A finom marha steaknek például kifejezetten nagy a legelő lábnyoma, hiszen éveken át kell legeltetni hozzá az állatot. A baromfi-, illetve tojáságazaté ennél viszonylag kisebb, de még mindig többszöröse annak, mintha a növényeket, vagy gabonaféléket közvetlenül emberi fogyasztásra termelnék az adott földterületen.
5. Erdő lábnyom
Az erdőből kivágott fa felhasználása nyomán becsült terület tartozik ebbe a kategóriába. Ez lehet rönkfa, építészeti faáru, bútor- és papíralapanyag, valamint a tűzifa.
6. Beépített területek lábnyoma
Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, gyárak, víztározók, autópályák, stb.) szükséges földterület nagysága.
És fontos mutató még a vízlábnyom is!
Mérni kell azt is, hogy mennyi vizet fogyasztunk el közvetlenül, és mennyit közvetve az adott termékek előállítása során. Ide tartozik az ivóvíz, a mosáshoz, fürdéshez, kerti locsoláshoz használt víz, vagyis amit a vízóránk mutat.
A közvetett vízlábnyomunk azonban jóval nagyobb lehet ennél: a húsfogyasztás, a mezőgazdasági ültetvények locsolása, vagy az olyan termékek fogyasztása, mint a kávé, avokádó erősen megdobhatja a fejlett országokban élő emberek vízlábnyomát.
Mi a menete az ökológiai lábnyom kiszámításának?
Az ökológiai lábnyom kiszámítása során igyekeznek figyelembe venni az adott egyén, ország stb. fogyasztási, közlekedési, energiahasználati szokásait és a statisztikák alapján megállapítanak egy becsült adatot. Az ökológiai lábnyom mérésének módszerét tudományos és statisztikai szempontból is több kritika érte az elmúlt években. A számítási módszereket folyamatosan finomítják, hogy minél pontosabb, reálisabb képet kapjunk a Föld energiakészletének állapotáról.
Még ha vannak is hiányosságai ennek a számítási módszernek, a lényeg, hogy érzékeljük, bolygónk energiakészlete és javai nem regenerálódnak olyan gyorsan, ahogy a jelenlegi életstílusunk megköveteli. Ha a saját ökológiai lábnyomunkat szeretnénk kiszámítani, jó néhány alkalmazás siet segítségünkre.
Mekkora az ökológiai lábnyom átlagos mérete országonként? Hol van Magyarország a listában?
Az emberiség ökológiai lábnyoma 1961-ben 7 milliárd hektár volt, 2014-re ez a szám 20,6 hektár lett. Az ökológiai lábnyomot a biokapacitás viszonyában szokták ábrázolni. Vagyis feltüntetik, hogy hány hektár termőföld jut egy főre és ennek fényében mennyit használ el az adott ország. Ha megnézzük ezt az interaktív térképet, láthatjuk, hogy országonként miképp alakultak ezek a számok. 2017-ben világviszonylatban egy fő 2,8 hektárnyi területet használt el, ami az 1,6-os egy főre eső biokapacitást figyelembe véve -1,2 hektár.
A 2019-es adatok alapján Magyarország biokapacitása 2,5 hektár/fő, ökológiai lábnyoma pedig 3,7 hektár/fő, tehát -1,2 hektárral mérhető a deficit, ezzel Magyarország a 85. helyen áll. Az Amerikai Egyesült Államok esetében ez a szám 3,4 – 8,0 hektár, vagyis -4,6 globális hektár.
A Föld biokapacitása (vagyis a termőföldek, vizek regenerálódása) viszont nem nőtt ilyen mértékben. Minden évben kiszámolják az „ökológiai túllövés” állapotát, vagyis azt a napot, amikor az emberiség erőforrás igénye és hulladéktermelése meghaladja/meghaladta a bioszféra regeneratív és abszorpciós kapacitását. 1987-ben ez a nap október 23-án volt, 2019-ben már július 29-én elértük azt a dátumot, amitől kezdve már több termőföldet használunk el, mint amennyi képes regenerálódni. 2020-ban a COVID-19 világjárványhoz kapcsolódó korlátozásoknak köszönhetően a dátum kitolódott augusztus 22-re.
Hány embert tudna kellemesen eltartani bolygónk a lábnyom szerint?
A jelenlegi ökológiai lábnyom és biokapacitás adatok alapján megközelítőleg 4,5 milliárd ember élhetne fenntartható módon a Földön.
A fejlődő, szegény országok egy része saját területéhez mérve még úgy sem számít fenntarthatónak, hogy kifejezetten alacsony az egy főre jutó fogyasztásuk. India egy főre jutó ökolábnyoma (1,2 gha/fő) elég alacsony ahhoz, hogy a globális egy főre jutó biokapacitás alatt maradjon, ám a túlnépesedés miatt az egy főre jutó biokapacitás még annál is alacsonyabb (0,4 gha/fő).
Mit árul el a jövőről az ökológiai lábnyom?
Közel 8 milliárd ember él a Földön, ez majdnem kétszer annyi, mint amennyit a jelenlegi ökológiai lábnyom alapján el tud tartani a bolygó. Ha egyes nagyfogyasztók ökológiai lábnyomából indulunk ki, elég erős aránypárokat találunk. Ha a Föld teljes lakossága olyan arányban használná az erőforrásokat, ahogy az Amerikai Egyesült Államok tette 2014-ben, akkor 4,5 Föld adottságú bolygó biokapacitására lenne szükségünk! Persze vannak országok (pl. a Guyanák – Suriname, Guyana, Francia Guyana), ahol az ország biokapacitása több, mint 2000 %-al haladja meg az ország ökológiai lábnyomát.
A jövő szempontjából elengedhetetlen, hogy a nagyfogyasztók felismerjék a tevékenységük hatását, és pl. áttérjenek a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrások használatára.
Hogyan lehet csökkenteni az ökológiai lábnyomot?
Az ökológiai lábnyomot tudatos hozzáállással csökkenthetjük. Vizsgáljuk meg étkezési, vásárlási, közlekedési szokásainkat, fontoljuk meg, hogy milyen energiaforrást használunk a háztartásunkban! Ha csak azt a ruhát, elektronikai eszközt stb. vesszük meg, amire tényleg szükségünk van, csökkentjük a feleslegesen megtermelt eszközök gyártására, szállítására használt energiát és kevesebb hulladékot termelünk. Javíttassuk meg azt, ami elromlik, használjuk a tárgyainkat, amíg működnek! Fogyasszunk kevesebb állati és több növényi eredetű, lehetőleg helyben termelt élelmiszert!
Ha nem ülünk be reflexből az autónkba, hanem megfontoljuk, hogy milyen egyéb közlekedési eszköz áll a rendelkezésünkre (kerékpár, tömegközlekedés, séta), jelentősen csökkenthetjük a karbon lábnyomunkat.
Szigeteljük a házat, az ablakokat, csökkentsük az energiapazarlást! Ha a saját háztartásunk energiaellátását megújuló energiaforrásból biztosítjuk, nagy mértékben hozzájárulunk a fenntartható gazdasághoz, az élhető jövőhöz. Ha például a gázalapú fűtésrendszer helyett hőszivattyúval oldjuk meg a fűtést, az elektromos áramot pedig a napenergiából nyerjük, már fontos döntéseket hoztunk az ökológiai lábnyomunk csökkentése érdekében. A napelemrendszer telepítése hosszú távú befektetés: csökken a karbon lábnyomunk és akár szolgáltatótól független, „ingyen” áramhoz juthatunk hozzá.
Egy mutató, amivel azt fejezzük ki, hogy mennyire használjuk ki, illetve túl a Föld javait. Hektárban adjuk meg ezt a számot (termőföld vagy vízterület).
Ennek a mutatónak a segítségével is lehet tudatosítani és ösztönözni magunkat a fenntartható életforma követésére.
Többek között tudatos vásárlással, megújuló energiaforrások alkalmazásával, a pazarlás megakadályozásával.
