Aki beleveti magát a megújuló energiaforrások világába, előbb vagy utóbb találkozik az önfenntartó ház fogalmával. Sőt, van is egy egyszerre romantikus, posztapokaliptikus elképzelés arról, hogy mindentől függetlenül önfenntartó házban éljünk. De vajon milyen áron tudjuk ezt elérni? Megéri-e a teljes függetlenség?
Mi az önfenntartó ház fogalma?
Az önfenntartó ház lényege, hogy szolgáltatóktól függetlenül tudjuk üzemeltetni. Tehát nem kell bekötni a gázt, villanyt, sőt, még a vízdíjat is megspórolhatjuk. Ám ehhez szükségünk lesz a komplex öneállátásra energia szempontjából és valahogy meg kell oldani a vízgyűjtést, tisztítást és a szennyvíz tisztítását is. A teljes függetlenség, a totális önfenntartás kialakítása (amikor egyetlen vezeték sem jut be a házba) elég sokba kerül és fáradtságos munka fenntartani. A legtöbb embernek nem az a vágya, hogy folyamatosan azért küzdjön, hogy független legyen, a cél inkább az, hogy amennyire lehet, használjunk kevés energiát és ne függjünk teljesen a szolgáltatóktól.
Milyen energiaellátás szükséges egy önfenntartó házhoz?
Egy családi ház esetén, ha okosan kezdünk bele az önellátós projektbe, az elsődleges feladat a ház energiafogyasztásának minimalizálása. Új ház építése esetén valamilyen passzívház-technológiát érdemes választani, meglévő épületnél pedig a szigetelés, a nyílászárók felmérése, és adott esetben cserélése, amivel kezdeni célszerű.
Hogyan lehet megoldani a vízellátást?
Vegyünk egy példát, az egyik pilisi öneállátó ház a következőképpen működik: az összegyűjtött és tisztított esővíz 6 hónapra elég lágy vizet biztosít, ami mind a mosogatógép, mosógép, mind a ruhák, hajmosás számára ideális, és még a fürdőszobatakarítással sem kell sok időt töltenünk, hiszen elfelejthetjük a vízkő suvickolását. A szennyvizet pedig megtisztítja egy berendezés, így esővíz minőségű víz keletkezik, amit a rendszer a természetbe szivárogtat vissza, így garantálva a víz körforgását és a talajvíz állandó szintjét.
Az esővíz gyűjtését, a szürkevíz hasznosítását csak támogatni tudjuk, hiszen egy megújuló energiaforrásról van szó, ami a napenergiához hasonlóan “ingyen” érkezik hozzánk. A hasznosításhoz kialakított technológia természetesen már súlyos pénzekbe kerül.
Milyen szigetelés szükséges egy önfenntartó házhoz?
Extra szigetelést kell alkalmaznunk, ha önfenntartó házat tervezünk.
Az önfenntartó ház esetében a szigetelésnél az a cél, hogy a lehető leghatékonyabban üzemeljen a házunk. Ehhez megint a passzívház építési elveihez érdemes nyúlnunk. Hogyan lesz passzív a passzívház? Ha az eredeti definíciót nézzük: a passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A kívánt hőmérsékletet eléréséhez elsősorban a napenergia passzív “becsapdázását” használjuk, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által leadott hőből jön létre. Ez utóbbi hőösszetevők a nyári hónapokban nem segítik a megfelelő hőmérséklet elérését, de jól megválasztott árnyékolás technikával ezt a kis problémát ki lehet küszöbölni.
Egy passzívház építésénél az alábbi irányelveket kell figyelembe venni:
- legalább három rétegű, nemesgázzal (argon vagy kripton gáz) töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek
- megfelelő tájolás
- nyári hővédelem biztosítása (árnyékolás)
- extra hőszigetelés, homlokzat, födém, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése
- ne legyenek hőhidak a szerkezeteknél!
- légtömörség biztosítása
- nagy hatékonyságú szellőzőberendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással
Hogy érdemes tájolni egy önfenntartó házat?
Nemcsak az aktív, de a passzív napenergiában rejlő lehetőségeket is ki kell aknáznunk egy önfenntartó ház esetében! Ahhoz, hogy az ablakaink a legjobb hatást fejtsék ki az épület energetikai kiegyensúlyozottságánál, fontos a megfelelő tájolás. A napenergia aktív felhasználása (napelem, hőerőmű stb.) a technológiai fejlődésnek köszönhetően csak az utóbbi évtizedekben terjedt el, a napenergia becsapdázásának trükkjét azonban évezredek óta ismerik az építészek. Az üvegházhatás jelenség alkalmazása a passzívházak esetében is mérvadó. Ahhoz, hogy a napsütésből származó hőenergiát a legoptimálisabban tudjuk felhasználni, megfelelő tájolásra van szükség.
A nagy üvegfelületeket leginkább déli irányba érdemes helyezni. Ez több szempontból is fontos: a nap nyáron magasabban áll, vagyis nem éri olyan sok sugárzás ezeket a déli ablakokat, így nem szükséges árnyékolni. Azonban a keleti vagy nyugati tájolásnál a nyári reggeleken vagy a délutáni napsütésben hamar túlmelegedhetnek a belső helyiségek, vagyis megfelelő árnyékolás technikát kell alkalmaznunk. Általában úgy szoktak számolni ezzel, hogy a déli irányban elhelyezett ablakokhoz képest a keleti és nyugati ablakok 60 % -át, míg az északi ablakok 40 %-át fogadják a hasznos szoláris besugárzásnak. A passzivházaknál a déli iránytól max. 10° -os lehet az eltérés. Ehhez figyelembe kell venni a helyi napállásokat és a helyi adottságokat (például egy másik épület vagy egy fa árnyékolását.)
Mi a szerepe a napelemes rendszernek egy önfenntartó ház esetében?
Az energiacsökkentés és a megfelelő tájolás, szigetelés mellett nagyon fontos az energiahatékony fűtési rendszer kialakítása. A házban működő eszközök elektromos árammal való ellátása mellett a fűtési rendszer működtetéséhez is használhatjuk a napelemes rendszert. Természetesen ehhez nagyon pontos előzetes felmérésre lesz szükségünk!
Van olyan módszer is, amivel lenullázhatjuk a fűtőanyagra kiadott költségeket és semmilyen károsanyag nem kerül a légtérbe a fűtési rendszerünkből. Igaz, ennek a rendszernek a kiépítése komolyabb költségeket jelent egy felújítás során. Azonban ha új házat építünk, érdemes padló-, fal- vagy mennyezetfűtéssel felszerelni az épületet, levegő-víz hőszivattyú segítségével termelni a hőt, amit napelemről üzemelünk. Így a fűtéstechnikánknak a karbantartáson túl szinte semmi rezsiköltsége nem lesz, ráadásul 100 %-osan megújuló energiaforrásból biztosítjuk a hőenergiát és az épület károsanyag-kibocsátása is nulla lesz. A napelem és hő-légszivattyú kombináció előnyeit napestig lehetne sorolni, a hátránya ennek a megoldásnak, hogy sokba kerül é,s alapvetően akkor érdemes belevágni, ha építkezünk vagy jelentősen átalakítjuk a házat.
Mennyibe kerül egy önfenntartó ház felépítése?
Nagyon sok mindentől függ, hogy mennyibe kerül egy önfenntartó ház felépítése. Függ a komfortszükségletünktől, a ház elhelyezkedésétől, adottságától, az időjárási körülményektől. Irányadóként egy önfenntartó ház felépítése akár 7-800 000 forint / négyzetméterbe kerül, vagyis akár 50-60 %-kal drágább egy hagyományos falazási technológiával és fűtési rendszerrel készített épületnél. Ezek az árak persze függnek a mindenkori építőanyag áraktól is.
Mennyi idő alatt lehet felépíteni az önfenntartó házat?
A felépítéshez szükséges idő is rengeteg tényezőtől függ. Aki építkezik, építkezett a közelmúltban, tudja, hogy egy hagyományos ház felépítéséhez is rendkívüli türelemre van szükség. Rendelkezésre áll-e az építőanyag, mennyire tartják a határidőt a kivitelezők, megfelelő-e az időjárás az adott munkafolyamat elvégzésére és még folytathatnánk.
Önfenntartó ház, önálló mobilitás?
És ha már említettük a napelemes rendszer szerepét az önfenntartó háznál, fontos kitérni az elektromos autók otthoni töltésének lehetőségére is. Ha az egész házunkat nem is tudjuk teljes mértékben függetleníteni a szolgáltatóktól, az elektromos autónk vagy hibrid autónk töltését megoldhatjuk a napelemes rendszer segítségével. Fontos, hogy megfelelő inverterrel, és megfelelő teljesítményű napelem panellel legyen ellátva az épületünk. A tervezésben, kivitelezésben pedig örömmel segítünk! Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma!
